Szokták a kelletlenséget azzal a fordulattal is kifejezni, hogy "csinálja, akinek két anyja van". Lisa Cholodenko filmjének címszereplõi is így vannak ezzel: két anyjuk van, egy kedves, középkorú leszbikus pár, cserébe nincs egy apjuk sem. Genetikai papájuk annak idején jövedelemkiegészítés gyanánt ajánlotta fel egy spermabanknak, ami tõle tellett, s most a féltestvérek (fiú meg lány, ahogy az egy normális középosztálybeli családnál dukál) erõsen kamaszodván érdeklõdni kezdenek - nemcsak kedves szüleik meglepõ szexuális szokásai felõl (nem maga a közeledés módja a furcsa, hanem annak megédesítése némi férfi-pornóvideóval), de a sosem volt apuci személye iránt is. Úgyhogy becserkészik a szintén középkorú, facér, ám nõfaló vidéki macsót, aki szép lassan meghódítja a kiegyensúlyozott, ám unalmas család minden egyes tagját. Kit az ízlésével, kit lazaságával, kit vagányságával, kit férfiúi bájaival.
Némi bukét ad a sztorinak, hogy a heteroszexuális szál képviseli a közös realitást felborító devianciát. A szálakat végül következetlenül, a könnyebbik megoldást választva varrja el a rendezõnõ. Az egész nem komoly.
A film azoknak ajánlható, akik Julianne Moore és Annette Bening (Oscarra jelölt), valamint Mark Ruffalo (Oscarra jelölt) alakítása kedvéért hajlandók elviselni egy sem nem elég mély, sem nem elég vicces, leginkább - hát igen: - politikailag korrektnek nevezhetõ kertvárosi mozit, amelyben végül levonják a végtelenül eredeti tanulságot is, miszerint az élet nehéz, és rém sok buktató van egy párkapcsolatban.
A Budapest Film bemutatója
***
