film - Lorna csendje

  • Dercsényi Dávid
  • 2008. december 4.

Zene

"Ágnes aszszony a patakban / Fehér lepedőjét mossa; / Fehér leplét, véres leplét / A futó hab elkapdossa." - Jean-Pierre és Luc Dardenne Arany János e csengő sorokkal induló történetét dolgozza fel jó másfél évszázaddal később. Díjakkal szokás szerint dúsan dekorált filmjük kicsit emlékeztet Lars von Trier Aranyszív-trilógiájára, egy nő áll a történet középpontjában, Lorna, az albán bevándorló, aki az állampolgárságért érdekházasságot köt egy szenvedélybeteg férfival, majd egyre mélyebbre merül az élet sűrűjébe.
"Ágnes aszszony a patakban / Fehér lepedõjét mossa; / Fehér leplét, véres leplét / A futó hab elkapdossa." - Jean-Pierre és Luc Dardenne Arany János e csengõ sorokkal induló történetét dolgozza fel jó másfél évszázaddal késõbb. Díjakkal szokás szerint dúsan dekorált filmjük kicsit emlékeztet Lars von Trier Aranyszív-trilógiájára, egy nõ áll a történet középpontjában, Lorna, az albán bevándorló, aki az állampolgárságért érdekházasságot köt egy szenvedélybeteg férfival, majd egyre mélyebbre merül az élet sûrûjébe. Dardenne-ék a dán rendezõhöz hasonló ügyességgel bánnak a filmes hatáskeltés eszközeivel, a mese elõrehaladtával egyre jobban keverednek a szerepek, tettes és áldozat ügyében kezdünk összezavarodni, és kétszer is át kell gondolnunk, ki kivel is van itt. Az alkotók is többször élnek (vissza) késleltetõ technikákkal, mintegy rászedik a nézõt - lassacskán más lesz a történet tétje. Nevük áruvédjegy: alkotók a szokásos és elvárt eltartott dokumentarista stílben követik kedves példányaikat, mintha csipesszel emelnék ki õket a bolyból, ám az obszerváció hûvösérõl kisül, hogy csak álca: a Lorna csendje nem egy strófa az emberiség ellen íródott jeremiádban, s nem is a lélek hideg metszete, hanem igazi ballada, ami végsõ soron az emberben lakozó furcsa kis jószágot, a jóságot mutatja fel. Persze e jóságnak ára is van.

A film ellentmondásossága egyben a hitelessége is - a fõszereplõ Arta Dobroshi kétértelmû, rejtõzködõ játéka pedig nekünk különösen kedves: Nagy Mari A részleg-beli remeklésére rímel.

Forgalmazza a Cirkofilm - Másképp Alapítvány

****

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.