film - ROSSZ TANÁR

  • - kg -
  • 2011. augusztus 25.

Zene

Mint az élet minden területén, Cameron Diaz ábrázatán is számottevő átrendeződést tapasztalni - hogy ez a kor vagy sebészi beavatkozás eredménye, legyen ez új vígjátéka vezérlő talánya, persze csak azoknak, akik egyéb elfoglaltságaik miatt nem követték kellő figyelemmel a színésznő orrának helyváltoztatásait. Persze egy orrnak is lehetnek drámai funkciói, lásd Nicole Kidman irodalomtörténetileg is adekvát műorrát (Az órák), de ezzel igencsak meszszire eveztünk attól az osztályteremtől, melyben Ms.
Mint az élet minden területén, Cameron Diaz ábrázatán is számottevõ átrendezõdést tapasztalni - hogy ez a kor vagy sebészi beavatkozás eredménye, legyen ez új vígjátéka vezérlõ talánya, persze csak azoknak, akik egyéb elfoglaltságaik miatt nem követték kellõ figyelemmel a színésznõ orrának helyváltoztatásait. Persze egy orrnak is lehetnek drámai funkciói, lásd Nicole Kidman irodalomtörténetileg is adekvát mûorrát (Az órák), de ezzel igencsak meszszire eveztünk attól az osztályteremtõl, melyben Ms. Diaz a katedrán rosszfejkedik. Megelõlegezett komolysággal akár vígjátéki toposznak is nevezhetjük a lehányt szakállú, dugós télapókat, a szexmániás fogorvosokat vagy a mellnagyobbításra gyúró, füvezõ tanerõket, azaz minden decensnek festõ bácsit-nénit, aki a köz szolgálata közben éli ki gerjedelmeit. Mert nincs is viccesebb annál, tartja a 12793/2011. iktatószámú hollywoodi aranyszabály, mint a báránybõrbe bújt primitívek. Diaz is ilyet alakít, szupertestû szépségtoposzt, aki egy jobb - nagyobb mellel, gazdag férjjel leélt - élet reményében bármilyen köztörvényes bunkóságra kapható. Bunkóságilag a Tapló Télapónak még voltak értékelhetõ momentumai (a szakzsargon az ilyet "poénnak" nevezi), ám Diaz filmje, fájdalom, ahhoz a mûfaji szaporulathoz húz, mely a viccet egy az egyben a költõietlen alpárisággal felelteti meg. Pedig van ebbõl költõi is, egyiket maga Diaz követte el karrierje leghíresebb jelenetében, abban a bizonyos hajzselésben (Keresd a nõt!). Abban aztán volt ifjúság, bohóság és sperma is. Ebben csak az utóbbi.

Az InterCom bemutatója

*

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.