film - SORSÜGYNÖKSÉG

  • - kg -
  • 2011. március 31.

Zene

Összejön-e vajon Matt Damon a balerinával? A Matt Damonhoz hasonló alakok általában össze szoktak jönni a balerinákkal, de ezúttal nehezített pályán zajlik az összejövés. A balerinához vezető útakadályokat nem a romantikus vígjátékok mezejéről szalasztották, hanem Philip K.
Összejön-e vajon Matt Damon a balerinával? A Matt Damonhoz hasonló alakok általában össze szoktak jönni a balerinákkal, de ezúttal nehezített pályán zajlik az összejövés. A balerinához vezetõ útakadályokat nem a romantikus vígjátékok mezejérõl szalasztották, hanem Philip K. Dick egyik írásából, és mint tudjuk, Dicktõl mi sem állt távolabb, mint egy ember-ember közti paranoiamentes párkapcsolat. Damonnak, a filmbeli politikuskezdeménynek mindenki nagy jövõt jósol, és e nagy jövõ valójában már el is kezdõdött, legfõbb megelégedésére mindazoknak a régi kalapdivatokat idézõ bürokratáknak, akik ezt a jövõt eltervezték. És e tervezés szó szerint értendõ, mert a Dicktõl eredeztetett meskete szerint sorsügyekben ezek a régi építésû felhõkarcolók tetejérõl szigorú ügybuzgalommal letekintõ, régi vágású hivatalnokfélék illetékesek. Olyannyira régi vágásúak, hogy egyiküket a hatvanas évek oltárán áldozó Mad Menbõl kérték ki, a fogdmegjeik meg egyenesen úgy festenek, és pont olyan fenyegetõk is, mint Truffaut tûzoltói a Fahrenheit 451-ben. Lírában, lantban és széplelkûségben is ott vagyunk körülbelül, mint a truffaut-i tûzoltóság; finom húrokon játszunk, vállaljuk érzéseinket meg a szabad akarat ügyét egy hagyományosan zajos, ipari mûfajban. Igen, a Sorsügynökség mer sok minden nem lenni, például nem egy számítógéppel megbuherált sci-fi; esõ, kalap, New York - ezekbõl jön össze a sci-fi-bõl a fi. Szép ez a high-techet kalapokkal és szerelemmel kiváltó merészség, és szép Emily Blunt is, de egy tökös Dick-adaptáció még szebb lett volna.

A UIP-Duna Film bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.