Könyv - Előre kirajzolt pályák - Farkas Péter: Johanna

  • Darvasi Ferenc
  • 2011. március 31.

Zene

Farkas Péter új könyvében nem az orléans-i szűz, hanem a nála kevésbé ismert névrokon a főszereplő: 'rült Johanna (1479-1555), aki a fülszöveg szerint "a fiatalon meghalt férjét [Szép Fülöpöt] nem engedte eltemettetni. Hétszáznyolcvan napon keresztül bolyongott a holttestet rejtő koporsóval. Ezután negyvenhat évig élt toronyfogságban, ahová saját gyermekei záratták". A spanyolok egyébként a szerelem bolondjaként emlegetik, aki annyira odáig volt a férjéért, hogy annak halálakor megőrült. De akadnak olyan források is, melyek szerint egyáltalán nem nevezhetjük bolondnak, csupán a hatalmát bitorlóknak állt érdekükben ezt a hírt terjeszteni róla.

Farkas Péter új könyvében nem az orléans-i szűz, hanem a nála kevésbé ismert névrokon a főszereplő: 'rült Johanna (1479-1555), aki a fülszöveg szerint "a fiatalon meghalt férjét [Szép Fülöpöt] nem engedte eltemettetni. Hétszáznyolcvan napon keresztül bolyongott a holttestet rejtő koporsóval. Ezután negyvenhat évig élt toronyfogságban, ahová saját gyermekei záratták". A spanyolok egyébként a szerelem bolondjaként emlegetik, aki annyira odáig volt a férjéért, hogy annak halálakor megőrült. De akadnak olyan források is, melyek szerint egyáltalán nem nevezhetjük bolondnak, csupán a hatalmát bitorlóknak állt érdekükben ezt a hírt terjeszteni róla.

Farkas Péter a forráskutatásokra és a fikcióra egyként alapoz. Maga a narrátor is többször utal a korabeli történetírókra, miközben azért kiderül az is - szerencsére mindenféle, a regény világától idegen történetelméleti fejtegetést nélkülözve -, hogy az ő információikban sem bízhatunk meg teljesen, hiszen olykor hiányosak, máskor meg ellentmondanak egymásnak. Az elbeszélő nem akarja azonosítani hősét az általa felidézett történelmi alakkal, de nem is tagadja hasonlóságukat az öt fejezetet bevezető dőlt betűs pretextusban: "A következőkben elbeszéltek főszereplője tehát akár Johanna is lehetne." Hol elszakad a valóságtól, hol jobban kötődik ahhoz. A borító is csak részben (és az eredetihez képest kissé oldalra döntve) idézi meg Flandriai János Johanna-portréját. Mindössze a révedező szemet, az orrot, a szájat, a medált és a - természetesen ruha fedte - mellet látjuk, egyetlen kis sávot a festményből, melyet balról és jobbról is nagy feketeség vesz körül, mintha a halál lassan végérvényesen körülfonná az uralkodónőt.

A rövidke regény nem követi a fentebb említett "szerelem bolondja" mítoszt: Johannának itt már gyerekkorától kezdve furcsa képességei, megérzései vannak. "A saját testén kívül kizárólag holt tárgyakkal érintkezett", tapintása rendkívül kifinomulttá válik, szólásra bírja a köveket is, képzelete - ha egyáltalán megfelelő szó itt a képzelet - élővé varázsolja az élettelent. Azért sem tarthatjuk a szerelem bolondjának, mert szerelemről itt szó sincs, inkább nemi vágyról, testiségről; és a könnyen kielégülő férfinak kiszolgáltatott, egyetlen kivételt leszámítva örökké kielégítetlen nőről, aki nem csak nemi, hanem szinte minden értelemben függ Fülöptől, továbbá a többi Habsburg-ivadék hatalmi harcaitól. Adott egy patriarchális világ, ahol a nővel, jelesül Johannával kényük-kedvük szerint játszanak a férfiak.

Ha történelmi vagy családtörténeti regénynek neveznénk a Johannát, nagyon távolról kapiskálnánk a lényegét. Leginkább egy női szenvedéstörténet ez. Egyetlen, gyakorlatilag semmilyen mozgástérrel nem rendelkező alak portréja - akinek érzékenységére semmi szüksége nincs a környezetének. Miközben az uralkodónő életének stációit megismerjük (férjével való házasságkötését és életét, a bolyongást a holttesttel, gyermekének elrablását és saját halálát), olyan világba nyerünk betekintést, amelyet a gépiesség határoz meg.

Az egész történet allegóriájaként is értelmezhető - Henry Purcell remek Arthur királyára és talán legalább ennyire a szenzációs, Klaus Nomi-féle, The Cold Song című Purcell-interpretációra utaló - első rész (cold song) kezdetétől sorakoznak a behatároltságra, szabályozottságra utaló kijelentések. Mintha előre kirajzolt pályán haladnának a járművek, de a test is csupán gépezetnek tűnik, s az ember élete is mechanikus. Johanna "[l]ázadt a sorsa ellen, szívósan és hiábavalón", mert a könyv tanulsága szerint az elkerülhetetlen. Erre a mechanikusságra ráadásul rájátszik a narrátor beszédmódja, mely hűvös, kimért a legkegyetlenebb helyzetek leírásánál is; mintha csak a kor szellemiségét szólaltatná meg. Ez a hang következetesen távolságtartó, rideg, írjon le akár egy (állat)gyilkosságot, szexuális aktust (egy ilyet például ekként vezet be: "Az aktus az alábbi módon zajlott le"), vagy egy halálosan beteg test végvonaglását.

Ezzel a hűvösséggel csak egyvalami mehetne szembe. Ahogy a (cold song) allegorikus történetében áll: a Fagy Szellemével egyedül a Szerelem vetélkedhetne. Hogy ez a küzdelem azonban jelen esetben esélytelen, arra utal az is, hogy nem csupán egy fejezet, hanem a könyv alcíme is (cold song). Johanna szánja a test fogságában, a "kanság börtönében" vergődő, érzelmileg teljesen hideg férjét, majd fel akarja támasztani, hogy bizonyos értelemben, ha életében nem is sikerült, legalább halálában egyesüljön vele. A holtat nem sikerül élővé varázsolni, viszont egyéb tekintetben sokszor és számtalan módon átjárhatók a hétköznapi értelemben stabilnak elgondolt határok a könyvben. Maga Johanna is olyan, mint egy élet és halál határán megrekedt szellem. ' és gyermeke, Katalin hol egy-egy élettelen dologgal (kő), állattal (galamb, macska, csóka) vagy növénnyel (fa) lesz egylényegű. Az anya beszéde olyan, mintha énekelne, a galamb a kővel válik hasonlatossá, elmosódnak a határvonalak, mint ahogy Fülöp, majd felesége testének körvonalai is elfolynak. A Johanna szenvtelen, kérlelhetetlenül lecsupaszított, a humort és az iróniát nélkülöző, a végső dolgokra rákérdező könyv, melyben az elbeszélésmód, valamint az ábrázolt világ és személyek vitathatatlanul logikusan következnek egymásból. Kemény olvasmány, ám megéri végigrágni rajta magunkat.

Magvető, 2011, 119 oldal, 2290 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.

A vesztükbe rohannak

  • Tóth Gábor Attila

A zsarnokságot lehet a törvények mögé bújva, a jogszerűség nevében is gyakorolni. Ilyenkor a zsarnok épp azokkal az eszközökkel végez az ellenfeleivel, amelyeknek a védelmüket kellene szolgálniuk. A felismerés Montesquieu-től származik, aki a köztársaság bukása és a császárság megszilárdulása közötti átmeneti állapotot mutatta így be.