film - SZTRIPTÍZBÁR A SOHÓBAN

  • - tévésmaci -
  • 2009. július 9.

Zene

Biztonsági öveket tessenek bekapcsolni, lapunk tényfeltáró stábja időt és fáradságot nem kímélve megtalálta Magyar Bálint főművét! Már ha hihetünk a korabeli feljegyzéseknek. Mindenesetre a kiváló Veres József így ír 1980-ban a Filmvilág hasábjain közreadott szellemes és informatív vitaindítójában: "Az átültetések közül egyébként alighanem Magyar Bálinté viszi el a pálmát.
Biztonsági öveket tessenek bekapcsolni, lapunk tényfeltáró stábja idõt és fáradságot nem kímélve megtalálta Magyar Bálint fõmûvét! Már ha hihetünk a korabeli feljegyzéseknek. Mindenesetre a kiváló Veres József így ír 1980-ban a Filmvilág hasábjain közreadott szellemes és informatív vitaindítójában: "Az átültetések közül egyébként alighanem Magyar Bálinté viszi el a pálmát. Szakmai körökben köztudott, hogy a Sammy Lee kis világát õ indította el magyarországi hódító útjára Sztriptízbár a Sohóban címmel. Tessék elképzelni, hányan nézték volna meg a Filmmúzeumban és a klubokban a Sammy Lee kis világát. A Sztriptízbár a Sohóban kasszarekordokat döntött meg."

Ám egyebekért is érdemes felütni Ken Hughes 1963-as filmjét (The Small World of Sammy Lee), s ezek egyike sem az Illés együttes slágere. Hanem például a határidõ-dramaturgia; arról van ugyanis nagyban (inkább kicsiben: 300 font, nekem legyen mondva) szó, hogy ez a Sammy Lee egy kispályás jófej a mondott mûintézménybõl, s az a fõ baja, hogy még ma ki kell csengetnie a nevezett összeget, ha jól emlékszem a bukmékerének, valakinek, aki egyáltalán nem tréfál, s ebbéli igyekezetében egy vidékrõl épp feljövõben lévõ libácskában lel segítségre. De miféle segítség ez, kiért is kell itt aggódnunk? Mindenesetre Hughes az "egy nap az élet" kérdéskörben fogant filmek egész kis hadseregét zúdította az ártatlan utókorra, de annyira nyakló nélkül, hogy most már a 24 hetedik évfolyamánál ketyeg az óránk. Leszúrni a lét, vagy megmenteni a világot - mi a különbség? Adjatok egy zongorát, eljátszom...

Vetíti az Örökmozgó 14-én, 16.30-kor

*****

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.