dvd - ITT JÁRT HENRY POOL

  • - köves -
  • 2009. július 9.

Zene

Az Amerikai szépség híres nyitójelenetében felülről közelítettünk a polgári nyavalyákat rejtő kertvárosra, és az sem volt akármi, amikor Kevin Spacey főszereplőtől szokatlan beletörődéssel már a legelején bemondta, hogy 42 éves amerikai férfi létére egy éven belül halni készül. Bár ezúttal oldalirányból közelítünk a medencés (kis)polgári síkra, mely valamelyest el is marad a Lester Burnham-i nívótól, a kezdeti panaszhang majdhogynem ugyanaz: íme egy férfi, aki nincs is itt.
Az Amerikai szépség híres nyitójelenetében felülrõl közelítettünk a polgári nyavalyákat rejtõ kertvárosra, és az sem volt akármi, amikor Kevin Spacey fõszereplõtõl szokatlan beletörõdéssel már a legelején bemondta, hogy 42 éves amerikai férfi létére egy éven belül halni készül. Bár ezúttal oldalirányból közelítünk a medencés (kis)polgári síkra, mely valamelyest el is marad a Lester Burnham-i nívótól, a kezdeti panaszhang majdhogynem ugyanaz: íme egy férfi, aki nincs is itt. A felsõ nézõpontról sem mondunk le teljesen, a felhõk fölül azonban nem egy mennyei statiszta gyújt rá egy halálosan közönséges sztorira; annál itt nagyobb erõk munkálkodnak a kertvárosi lelkek megváltásán. Ha pedig valaki olyan tételben fogyaszt mirelit pizzát, és hozzá annyit vedel, mint az új bérlõ (Luke Wilson), ott valóban megérett a helyzet egy kiadós megváltásra. Hõsünk persze csak a felújítók gondatlanságát látja abban a háza falán terebélyesedõ foltban, melyben csupaszív szomszédasszonya Jézus képmására ismer, de vajon meddig tartható a cinizmus egy olyan embermesében, melyben Radha Mitchell játssza a néma kislányát egyedül nevelõ másik telekszomszédot. A játék a folttal, hogy ki mit akar látni a falon, egész jó mulatság, még Burnham piti valóságába is belefért volna egy ilyen elszínezõdés. A meghirdetett kisemberes programból mégsem teljesül semmi, a világfájdalmas popzenei kíséretek és a rendezõi együttérzésrõl tanúskodó kameraállások tesznek róla, hogy a tervezett kis istenes filmbõl egy virtigli hõstörténet kerekedjék.

Forgalmazza a Fórum Home Entertainment

**

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).