dvd - ITT JÁRT HENRY POOL

  • - köves -
  • 2009. július 9.

Zene

Az Amerikai szépség híres nyitójelenetében felülről közelítettünk a polgári nyavalyákat rejtő kertvárosra, és az sem volt akármi, amikor Kevin Spacey főszereplőtől szokatlan beletörődéssel már a legelején bemondta, hogy 42 éves amerikai férfi létére egy éven belül halni készül. Bár ezúttal oldalirányból közelítünk a medencés (kis)polgári síkra, mely valamelyest el is marad a Lester Burnham-i nívótól, a kezdeti panaszhang majdhogynem ugyanaz: íme egy férfi, aki nincs is itt.
Az Amerikai szépség híres nyitójelenetében felülrõl közelítettünk a polgári nyavalyákat rejtõ kertvárosra, és az sem volt akármi, amikor Kevin Spacey fõszereplõtõl szokatlan beletörõdéssel már a legelején bemondta, hogy 42 éves amerikai férfi létére egy éven belül halni készül. Bár ezúttal oldalirányból közelítünk a medencés (kis)polgári síkra, mely valamelyest el is marad a Lester Burnham-i nívótól, a kezdeti panaszhang majdhogynem ugyanaz: íme egy férfi, aki nincs is itt. A felsõ nézõpontról sem mondunk le teljesen, a felhõk fölül azonban nem egy mennyei statiszta gyújt rá egy halálosan közönséges sztorira; annál itt nagyobb erõk munkálkodnak a kertvárosi lelkek megváltásán. Ha pedig valaki olyan tételben fogyaszt mirelit pizzát, és hozzá annyit vedel, mint az új bérlõ (Luke Wilson), ott valóban megérett a helyzet egy kiadós megváltásra. Hõsünk persze csak a felújítók gondatlanságát látja abban a háza falán terebélyesedõ foltban, melyben csupaszív szomszédasszonya Jézus képmására ismer, de vajon meddig tartható a cinizmus egy olyan embermesében, melyben Radha Mitchell játssza a néma kislányát egyedül nevelõ másik telekszomszédot. A játék a folttal, hogy ki mit akar látni a falon, egész jó mulatság, még Burnham piti valóságába is belefért volna egy ilyen elszínezõdés. A meghirdetett kisemberes programból mégsem teljesül semmi, a világfájdalmas popzenei kíséretek és a rendezõi együttérzésrõl tanúskodó kameraállások tesznek róla, hogy a tervezett kis istenes filmbõl egy virtigli hõstörténet kerekedjék.

Forgalmazza a Fórum Home Entertainment

**

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.