Ha már egyszer olyan fergetegesen vicces volt (nem volt az) a Másnaposok, és módfelett sikeres is (számlákkal bizonyított), nosza, csak õriz még valamit az asztalfiók; akármit-bármit, csak minél elõbb újra pipiskedhessen Zach Galifianakis. A Másnaposok rendezõjének új filmje a Másnaposok sztárjával: a nyitó hétvége máris zsebben, s ha még hozzávesszük a komikus erõmûként szinte önjáró Robert Downey Jr.-t is, aki bármit elvisz a hátán, sokaknak szép karácsonya lesz a Warnernél. Szívbõl kívánjuk, hogy így legyen, legyen ünnep az égben és ünnep a Földön, és ünnep a mozipénztáraknál, a magunk részérõl tényleg csak néhány halk észrevétel. Semmi durvulás, hiszen szeretjük a B-vel kezdõdõ mûfajokat, a buddy-movie-t tán egy picivel jobban is, mint a bromance-t, de a kettõ együtt, úgy az igazi, és ha még cross-country is van a dologban, tehát az egész valójában egy road-movie, úgy megátalkodott zsánergyûlölõ legyen a talpán, aki nem olvad el örömében. De. A maszturbáló kutya hiba. Meg a tolószékes tahó. Meg a maszturbáló Galifianakis. Meg a mexikói tahó. És így tovább, míg gázos poénokkal át nem szeljük-szellentjük az Államokat. Míg a tahóság egy elismert versenyszám vígjátékban, addig komikus csak ritkán szokott jól elsülni, és ez alól Zach sem kivétel, az pedig régen rossz, ha egy világsztár kávésdobozban hurcolássza édesapja hamvait. Mert félõ, hogy a kedves papát vagy a passzát fújja szerettei arcába bele, vagy, ami még rosszabb... De poéngyilkosságra akkor sem vetemedünk, ha ilyenbõl a Terhes társaságban jószerivel egyet sem számoltunk.
Az InterCom bemutatója
**
