film - KÖNNYÛ NÕCSKE

  • - hajnal -
  • 2010. november 4.

Zene

A high school vígjátékoknak is van lelkük, és ez a lélek egyszer csak fogja magát és kebeléről - vagy, hogy pontosítsunk, a Könnyű nőcske hősnőjének kebeléről - sóhaj fakad. Be jó is volt a nyolcvanas évek hasonszőrű tinigimiizéiben hősnősködni, mert ha nem is mindig John Hughes rendelt, a kamaszfájások híresen empatikus professzora, azért majdnem mindben akadt egy Cusack vagy egy Dempsey, akiért érdemes volt egy monológ reményében az erkély felé kacsingatni.
A high school vígjátékoknak is van lelkük, és ez a lélek egyszer csak fogja magát és kebelérõl - vagy, hogy pontosítsunk, a Könnyû nõcske hõsnõjének kebelérõl - sóhaj fakad. Be jó is volt a nyolcvanas évek hasonszõrû tinigimiizéiben hõsnõsködni, mert ha nem is mindig John Hughes rendelt, a kamaszfájások híresen empatikus professzora, azért majdnem mindben akadt egy Cusack vagy egy Dempsey, akiért érdemes volt egy monológ reményében az erkély felé kacsingatni. Bezzeg mostanság, a Facebook-érában hol vannak a romantikus lelkületû bálkirályok és rebellisek! Ebbõl a mûfaji sóhajból is kitûnik, hogy a Könynyû nõcske egy pisze orrhossznyit okosabbnak akar látszani az átlagnál, míg Olive, a címszereplõ könynyû nõcske épp hogy eltitkolná szellemi elõnyeit, és azzal igyekszik gimnáziumnyi hírnévre szert tennie, amije nincs: Kalifornia közigazgatási határait feszegetõ ribancságával. Egy kis szerepjáték az egész, és több se kell a pletykamalmoknak, Olive pedig addig játssza a ribit, míg egészen el nem fajul (nem õ, a helyzet), és innen már csak a produkció színvonalához méltatlan (ásatag és öreges) eszközökkel lehet a leányzóra kent gyalázatot lemosni. A Könnyû nõcske hol pont olyan szõke, mint egy makulátlan cheerleader-csapat, hol pedig egy öntudatos kisokos, mint maga a címszereplõ - mintha maga se tudná, hova álljon, de ez a kétlakiság (vagy kétlakliság) tulajdonképpen nem áll rosszul. Ahogy az sem, hogy a szülõi munkaközösség, élén Stanley Tucci és Patricia Clarkson összeszokott kettõsével,orvul lejátssza a huszonéves tizenéveseket.

Forgalmazza az InterCom

***

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.