Minden gépnek van valahol egy gombja, amivel ki lehet kapcsolni. Fájdalmasan friss élmény még a világvége, nyilván ez okozza, hogy a gépek elleni szabadságharc legjobb elméi sem jutottak ennél messzebb a felismerésben, de van idejük, az Arnold nélkül újraindított Terminátor-sorozat készítõi hosszú távra terveznek. Mielõtt még ránk pirítana egy öntudatra ébredt toaster, itt kell megjegyeznünk, hogy a kormányzó, noha lábát se tette a forgatási területre, arcával járult hozzá a produkcióhoz, mely arc - a sorozat eddigi védjegye - a digitális technikának hála egy potens testépítõ feje helyérõl néz le a köldökéig sem érõ, harcos kisemberre. A harcias kisembert Christian Bale alakítja, rá vár, hogy megtalálja az on/off gombot, de még ennél is sürgetõbb, hogy kisakkozza, mily színészi eszközökkel kerülheti el, hogy az elsõ jöttment Terminátor-statiszta lejátssza a színrõl. Nem vitatjuk, hogy a szeme közelében futó erek feszült nézés általi kidudorítása adekvát fellépés az ilyen vészterhes idõkben, de a bale-i érrepesztés láttán még egy kezdetleges állkapocs-berendezkedésû gépnek is könnyen mosolyra görbül a szája. Tán épp ez a titkos fegyver, nevettessük meg a gépet, úgyis eddig õk nevettettek, a harmadik részben legalábbis elég közel jutottunk egy táncoskomikusi produkcióhoz. Már megint James Cameronnak lett igaza, amikor csak pillanatokra mutatta meg a gépek által uralt jövõt: míg az õ programja sci-fi-erotikus vetkõzõszám volt, az utána jövõk ipari pornóval kísérleteznek. Mindent megmutatnak: így fest a jövõ Ron Jeremy szellemében.
Az InterCom bemutatója
**
