Film: Adatbázis-demokrácia (Mátrix)

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
1999/31. (08. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Keleti filozófiák, repetitív technozene, internetes szerepjátékok vagy erős antidepresszánsok mértéktelen fogyasztása útján egyaránt eljuthatunk arra a meggyőződésre, hogy a világ illúzió, a valóság videojáték csupán, nem egyéb, mint vetített kép, kémiai hallucináció vagy apró feszültségingadozás az agyba ültetett elektródán - ha van egyáltalán agyunk, és nem csupán egy darab önreflexióval felruházott és alaposan átvert kódsor vagyunk magunk is a Mindenható megunt laptopján. A Mátrix című új cyberpunk-mozi ezt a már-már közhelyszerű felismerést kombinálja japán animéval, hongkongi kung-fuval, brutális digitális effektekkel és egy nagy adag hacker-romantikával.

Keleti filozófiák, repetitív technozene, internetes szerepjátékok vagy erős antidepresszánsok mértéktelen fogyasztása útján egyaránt eljuthatunk arra a meggyőződésre, hogy a világ illúzió, a valóság videojáték csupán, nem egyéb, mint vetített kép, kémiai hallucináció vagy apró feszültségingadozás az agyba ültetett elektródán - ha van egyáltalán agyunk, és nem csupán egy darab önreflexióval felruházott és alaposan átvert kódsor vagyunk magunk is a Mindenható megunt laptopján. A Mátrix című új cyberpunk-mozi ezt a már-már közhelyszerű felismerést kombinálja japán animéval, hongkongi kung-fuval, brutális digitális effektekkel és egy nagy adag hacker-romantikával.

Míg a korábbi gép-ember csatákat a klasszikus 2001 Ûrodisszeától a Szárnyas fejvadászon át a Terminátorig a fizikai valóságban vívták, a cyber műfaj sajátossága, hogy a kalandok egy része olyan virtuális világokban zajlik, ahol másképpen működnek a tér és az idő, no meg a társadalom törvényszerűségei. Így van ez a Mátrixban is, de míg a klasszikus, gibsoni cyberpunk-irodalomban - és az infokommunikációs cégek 21. századra készülő üzleti terveiben - a kétféle, fizikai és virtuális valóság párhuzamosan, egymást kiegészítve működik, ebben a sztoriban van egy plusz csavar: elég hamar kiderül, hogy amit a főhős, Neo (Keanu Reeves) itt és most, 1999-ben valóságnak hisz, valójában számítógépes szimuláció, fizikailag pedig egészen másutt van - egy gép gyomrában, bedrótozva az utolsó kósza neuronig, miután úgy kétszáz éve az ember számára kedvezőtlen fordulatot vett a biokibernetikus evolúció.

A Mátrix az inkubátorokban tenyésztett emberiség konszenzushallucinációja, amelyben Neo kettős életet él: nappal szoftvermérnök egy komoly multinál, éjjel pedig az interneten számítógép-kalózkodik. Párhuzamos univerzumok lakója, így nem éri meglepetésként, amikor emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező ügynökök veszik üldözőbe, és a világban csak szoftversajátosságokkal magyarázható dolgok történnek, az ilyesmiket megszokta már a neten. Ráadásul szerencséje van, ő kiválasztott, így a virtuális jelenből és a gépből fizikailag is sikeres szabadulása után már csak különleges képességeket - például kung-fu, helikoptervezetés, futballpályányi ugrások - integrálva digitális személyiségébe, portyázni jár vissza 1999-be egy napszemüveges, androgün hackerekből álló kis csapattal, melynek célja feltörni a rendszert és lerombolni az emberiséget rabságban tartó illúziót. Ellenfelei a Mátrix integritását védelmező mesterséges intelligenciák, napszemüveges, ember formájú ágensek, melyeknek sokkal nagyobb szabadságot biztosít a rendszer, mint az egyszerű halandóknak.

Képregényszerű, banális történet, rengeteg aprólékosan kidolgozott, ütős részlettel. Áthallások a Bibliától a Brazilon át a Sötét zsarukig, kismillió utalás a célcsoport által jegyzett dolgokra, például a főszereplők nevei (Morpheus, Trinity) és a szobaszámok (101, 303) híres technoszintetizátorok fantázianevei. A film látványvilága - csakúgy, mint a hősök külseje és karaktere - a számítógépes grafikával és a japán animéval rokon, szándékosan sémákból építkezik. A szuperlassított felvételekhez korábban csak animációs filmekben alkalmazott trükköket használtak, az operatőrök mellé képregényrajzolókat is bevontak a munkába. A háttérként szolgáló metropolis, Sidney látképéből kiretusálták a jellegzetes objektumokat - mint például az operaház -, hogy minél elvontabb legyen a sztori. A harci jeleneteket a hongkongi akciófilmek stílusában forgatták, a kung-fu-összecsapásokat Yuen Wo Ping kaszkadőrspecialista (az ő nevéhez fűződik többek között a legendás Drunken Master) hónapokig gyakoroltatta a színészekkel.

Érdekes paradoxon, hogy a természettudomány racionális világába éppen a technológia csúcsteljesítményét jelentő számítógépen keresztül tör be a misztika és a mágikus realizmus. Egy olyan korban, amikor gőzerővel folyik a bioszoftver visszafejtése és a világgazdaság rohamléptekkel virtualizálódik, egyre többen hiszik, hogy egy napon az eredetivel az észlelés szintjén minden szempontból egyenértékű, de tetszés szerint tervezhető és manipulálható mesterséges világokat hoz majd létre a komputer. Nekik készült a Wachowski fivérek filmje, de a látvány annak is bejön, aki nem vevő a mítoszra.

Bodoky Tamás

http://www.whatisthematrix.com

http://www.intercom.hu/matrix/

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
1999/31. (08. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...