Film: Aprók haláltánca a Tükörcsösön (Pálfi György: Hukkle)

szerző
Turcsányi Sándor
publikálva
2002/45. (11. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Acím megfejtésre szorul, hangutánzó készítmény: a csuklás maga. Maga a film viszont nem szorul megfejtésre, magáért beszél, dialógusok nélkül, zajok és zörejek, kattogás és prüntyögés, hangyajaj és madárfütty által, elsőre kötetlenül:

Acím megfejtésre szorul, hangutánzó készítmény: a csuklás maga. Maga a film viszont nem szorul megfejtésre, magáért beszél, dialógusok nélkül, zajok és zörejek, kattogás és prüntyögés, hangyajaj és madárfütty által, elsőre kötetlenül:

hangutánzó mozi

Arról szól, hogy semmi sem fenékig tejfel, a felszíni bukolika alatt sorozatgyilkosságok tartják mozgásban a világ szekerét. Mindezt a mondott zajok ütemes váltakozásához igazítva képeiben is, ahogy kell: pontosan és szépen, érdekes. Persze sikeres is, van egy befogadói réteg, amely határozottan kiéhezettnek mondható, arra buknak, ha valami látványosan más. Pálfi e téren kétségtelenül példásan teljesít. Végig stílben és ritmusban marad, filmje mértéktartóan rövid és remekbe fotografált, lehetne-e másmilyen. Kerek, mint egy zsemlye, akárhonnan is nézzük.

Talán csak egy, egy kérdés lehet: mire megy ki a játék? Vagy fogalmazhatok kevésbé udvariasan is:

mit akarsz tőlem, te film?

Hacsak azt nem, hogy csodáljalak. Előadni az Ozorai esetet, ember-ember, ember-állat, állat-állat viszonylatban? Közölni, hogy dialógok nélkül is lehet filmet csinálni? Van a darabnak egy kiemelkedő jelenetsora, pont az, amikor nem feltétlenül volna evidens ez a párbeszédtelenség, amikor megjönnek a pestiek, annak minden kockája kincs, ott dől el minden. Nagyszerű színészek ("nodi Eszter, Margitai Ági, Kaszás Attila) nagyszerű játékát látjuk. Egy-két perc sincs, simán nyomják le a kukacfaló ürgét, pedig az olyan, mint a kutya, a gyerek meg a fóka egyszerre. És azon túl, hogy remek e direkt remeknek készített kis ékszerdobozban ez a jelenet, még kellemes következtetések levonására is serkent. Mert hiába derül ki a filmből, hogy az alkotónak van egy más, egy hangsúlyozottan más látásmódja, mint a többségnek, az engem már a jövő héten rettenetesen nem érdekel.

Ha megcsinálja a Hukkle 2-t, azt meg se nézem. Pálfi György második filmje lesz a perdöntő: az majd az énekes halottról szól. De aki emlékszik erre a pestiek érkezését megmutató jelenetre, az nyugodtan vár, baj biztosan nem lehet. Arányérzék, visszafogottság, barátom! Nagy dolgok ezek egy távolról sem visszafogott filmben.

Turcsányi Sándor

Hukkle; színes, magyar, 2001, 74 perc; írta és rendezte: Pálfi György; fényképezte: Pohárnok Gergely; szereplők: "nodi Eszter, Margitai Ági, Kaszás Attila és Ozora polgárai; forgalmazza a Mokép

szerző
Turcsányi Sándor
publikálva
2002/45. (11. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...