Film: Ráadás (Jancsó Miklós: Mohácsi vész)

  • 2004. március 4.

Zene

Mennyire örülne boldogult nagyanyám, hogy újra van Kórház a város szélén?! Nagyon, nyilván - egy darabig, aztán kicsit elszontyolodna, hogy azért ez már nem az igazi. Majdnem olyan.

Mennyire örülne boldogult nagyanyám, hogy újra van Kórház a város szélén?! Nagyon, nyilván - egy darabig, aztán kicsit elszontyolodna, hogy azért ez már nem az igazi. Majdnem olyan.

Ám van egy szerencsésebb irány is, ahonnan nekiszaladhatunk a Mohácsi vésznek. A múltkor beleríttunk az árkusba, hogy milyen ordító helyzetet hagyott ki a Magyar vándor, amikor nem volt elég pimasz. Íme itt a sebtapasz, a laikus is biztosra veheti: ha bármilyen Mohácsunk szóba kerül, Jancsó Miklóstól aligha várható szemérmeskedés. Jókedvünkben felfoghatjuk ezt utólagos betoldásnak, ami a Magyar vándorból kimaradt: egy mohácsi szín, post festa. Ám ebbéli várakozásaink legfeljebb felibe-harmadába teljesülnek; a nézőpont stimmel, a töltelék kevés. Most sem lehet sokat röhögni, keveset lehet inkább.

Magam is megijedek a felismeréstől: simán el bírom mesélni Jancsó új filmjének sztoriját. Egyáltalán, hogy jön ahhoz, hogy sztorija legyen? Hát ezt érdemeljük?

Az elfásultságukon, unalmukon magukat csak hellyel-közzel túltenni tudó hősök szert tesznek egy időgépre, molto csinos időgépre (tervezte: Haraszti István), s uccu neki, meg sem állnak 1526-ig, hogy Mohácsnál eligazítsák azt a dolgot a törökkel, ahogy kell, Kalasnyikovok szavára. Ott persze, akár Lajosunk a maga idejiben, elügyetlenkedik a dolgot, s minden marad a régiben. De micsoda különbség van e két elszúrás között! Míg a Lajos egy kiadósabb dugás miatt nem sietett csatát nyerni, addig korunk kiküldött hősei csak úgy elmarháskodják a nagy lehetőséget, fádul. Nagy utazásuknak maximum Fekete Pákót köszönheti a hon. 't ott szedik össze, és kitart a néptánccsoport fináléjáig. Ami azt illeti, láttunk már merészebb, szórakoztatóbb mesét is, de nekünk nyilván semmi se jó, legutóbb az foglalkoztatott, hogy lehet-e úgy filmet csinálni, hogy a kiválasztott jófejnek csak annyi utasítást adunk, hogy csináld azt, amit szoktál? Akkor úgy tűnt, nem lehet. Most meg szívjuk a fogunkat, a Mohácsi vész végig olyan, mintha az improvizáció szigorúan embargós lenne. Ha tévedünk, még kínosabb a helyzet. Tessék visszafáradni a történettelenbe, vissza a tézisekhez, vissza a képuralomba! Legközelebb nincs bocsánat!

Ezzel együtt semmi vész Mohácson, a darab üdítően rövid, sok a zene, meg is járja, van tánc, helyesek a csajok, az egyik férfiszereplő néha tiszta Lugosi Béla... tök olyan az egész, akár egy kései Jancsó-film. Majdnem olyan.

- ts -

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.