Film: Tépi künn a förgeteg ( Wolfgang Petersen: Viharzóna)

  • - ts -
  • 2000. augusztus 24.

Zene

Régi dicsőségek színhelye: Glouchester, Massachussetts. Történelmi léptékű időkön át az Atlanti-óceán északi felének egyik legjelentősebb halászkikötője. Manapság felénk legkönnyebben, leggyorsabban, na és a legolcsóbban a Spektrum TV idegenforgalmi célokat maguk elé tűző gyöngyszemeiben láthat ilyet az ember, fenséges óceán, szorgos hétköznapok, aztán várva-váratlanul az egyik halászhajó árnyékából kilép egy jófej, és főz becsinált kardhalat seprőpálinkában.

Wolgang Petersen: Viharzóna

Régi dicsőségek színhelye: Glouchester, Massachussetts. Történelmi léptékű időkön át az Atlanti-óceán északi felének egyik legjelentősebb halászkikötője. Manapság felénk legkönnyebben, leggyorsabban, na és a legolcsóbban a Spektrum TV idegenforgalmi célokat maguk elé tűző gyöngyszemeiben láthat ilyet az ember, fenséges óceán, szorgos hétköznapok, aztán várva-váratlanul az egyik halászhajó árnyékából kilép egy jófej, és főz becsinált kardhalat seprőpálinkában.

A Viharzóna expozíciója is az ipari méretű halászat napi teendőinek romantikától sem mentes ábrázolatjára teszi a hangsúlyt, hogy aztán belehúzza nézőjét egy úgynevezett katasztrófafilmbe. Olyat viszont már láttunk ezret, szinte kivétel nélkül amerikai kiszerelésben.

Ha csak ennyiről lenne szó, hagyhatnánk is az egészet, vagy fölmondhatnánk a leckét: imponáló költségvetés, rohamléptekben fejlődő komputertechnika, a mozinéző a bőrin érzi a természet zihálását, jó napot kívánok, sajnos a sztori elég sovánka volt. Ez semmi, Petersen filmjének veleje egy kicsit máshol keresendő, de szavamra, megéri a fáradságot, még akkor is, ha ki kell bírni hozzá a több mint kétórás filmidőt.

Persze megvan itt is minden, ami az efféle amerikai gigaprodukciók sajátja, de a kis különbségek, mint már annyiszor, jelentős örömforrásul szolgálhatnak, bár nyilván csak megátalkodottabb mozizóknak. Nos, ezen emlegetett eltérések a sztori és a dramaturgia háza táján lelhetők meg. Megy-mendegél a katasztrófa mozi, először kicsit túl gyorsan is jönnek a kötelező dramaturgiai fordulatok, hogy aztán amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan el is maradjanak, és akkor csodálkozunk erősen. Ezt, tudom, illenék bővebben kifejteni, de ez a történet elmesélése nélkül bajos lenne, azt pedig sajnos ezúttal nem lehet. (Az interjúban a rendező úgyis kifecsegett mindent.)

De a lényeg, azt hiszem, a minimálprogramban van. Hogy nincsen még annyi történet sem ebben a moziban, mint ami az ilyen szélfútta darabokban lenni szokott. Kevés mese, kevesebb hazugság, csak valami utólag fájdalmasnak is felfogható szikárság, melyet az emeletes ház nagyságú hullámok és a többi hollywoodi trükkösködés sem bír teljesen eltakarni. Ez a film voltaképpen egy meglepetés.

- ts -

Perfect Storm; színes, feliratos, amerikai, 2000, 130 perc; írta: Sebastian Junger regénye alapján Bill Wittliff és Bo Goldman; rendezte: Wolfgang Petersen; fényképezte: John Seale; szereplők: George Clooney, Mark Wahlberg, Diane Lane, Mary-Elisabeth Mastranonio; az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.