folyóirat - JELENKOR 2008. JÚLIUS-AUGUSZTUS

  • Babiczky Tibor
  • 2008. augusztus 14.

Zene

"Zgemba a körmével lekaparja az emberi agyat a zsírospogácsáról. Jobb kézzel tép belőle, és a szájába teszi" - így szól Faruk Sehic egyik fejezetkezdő mondata.

"Zgemba a körmével lekaparja az emberi agyat a zsírospogácsáról. Jobb kézzel tép belõle, és a szájába teszi" - így szól Faruk Sehic egyik fejezetkezdõ mondata. A Jelenkor legújabb dupla száma a kortárs boszniai irodalomba nyújt betekintést. A folyóirat eddig is rendszeresen foglalkozott a délszláv irodalommal, ám a mostani összeállítást nem lehet eléggé megköszönni a szelektor-fordítónak, Radics Viktóriának. Ez ugyanis, kérem, hibátlan. Az álérzékeny riportok, rideg elemzések és érzéketlen tv-spotok után végre az áldozatok is szót kapnak. Az írások kulcsszavai: a lélek és a hitelesség. Ahogyan Radics Viktória a bevezetõjében írja: nem az a cél, hogy "ne felejtsük el" a boszniai háborút, hanem hogy tudatosítsuk annak visszafordíthatatlanságát. "Ezek a sebek Európa testén estek."

A lapszámot külön aktuálissá teszi az a szerencsés véletlen, hogy éppen a hetekben fogták el Radovan Karadzicot (lásd: A szó hatalma, Magyar Narancs, 2008. augusztus 7.). Radics Viktória összeállítása sikeresen elkerüli a válogatásokra jellemzõ minõségingadozást. Letehetetlen. Ha mégis neveket kéne kiemelni, akkor a már idézett Faruk Sehic és Semezdin Mehmedinovic prózáit, valamint Muharem Bazdulj és a lengyel Krzysztof Czyzewski esszéit a legfontosabb megemlíteni. Bazdulj esszéje a délszláv okcidentalizmusról és a szerb nacionalizmusról különösen tanulságos. Hasonló baljós hangok erõsödnek ugyanis hazánkban is manapság. Ezzel a tudással kéne tehát reagálnunk azokra, akik "cigánybûnözést" emlegetnek - mielõtt még túl késõ lenne. A boszniai irodalmi körkép többek között ezt a felelõsségérzetet is felébreszti.

A lapszám nem boszniai, kvázi "hagyományos" részébõl jó szívvel ajánlhatók Térey János és Schein Gábor versei, valamint Kálmán C. György értõ kritikája Parti Nagy Lajos és Banga Ferenc közös könyvérõl, A vak murmutérról.

***** fölé

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.