"Tudom, hogy ön valóságos asszonyördög, ám én meg Belzebub vagyok, az ördögök feje!" A feljegyzések szerint ezekkel a szavakkal fakadt ki Händel az operatörténet egyik legelső primadonnája, a drága pénzen Londonba szerződtetett Francesca Cuzzoni ellen, amikor a roppant nehéz természetű s éppenséggel szépnek sem igen mondható énekesnő nyíltan megtagadta az engedelmességet. A nem csupán zeneszerzői és társulatvezetői tekintélyét, de pénzét is kockáztató Händel ezek után állítólag még azzal is megfenyegette a mélynövésű dívát, hogy kidobja az ablakon. Cuzzoni asszony végül megjuhászodott, méghozzá olyannyira, hogy sorozatban több Händel-operát is sikerre vitt Londonban, köztük címszereplőként azt a Rodelindát is, amely ezen a hétvégén a MET-ből érkezik majd a szokott HD-minőségben (Fesztivál Színház és Uránia, december 3., fél hét). Határozottan van abban valami mámorító, hogy Pestről is szorosan nyomon követhetjük a New York-i Metropolitan évadját, s pláne úgy, hogy mindeközben újra találkozhatunk idei és tavalyi vendégeinkkel: Rodelindaként a Cuzzoninál nagyságrendekkel szebb és kedvesebb Renée Fleminggel, valamint Andreas Scholl kontratenorral, aki - úgy is, mint "új Senesino" - az ősbemutatón a nagy kasztrált, Senesino által megformált trónja vesztett longobárd király szólamát énekli majd.
Jeles vendégek persze az elkövetkező napokban is megfordulnak majd nálunk, különösen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Mikulás-napi koncertjén, ahol isYoav Talmi fog vezényelni és Cyprien Katsaris zongorázni (Nemzeti Hangversenyterem, december 6., fél nyolc). Az izraeli karmester ráadásul zeneszerzőként is bemutatkozik, hiszen a koncertet vonós hangszerekre, timpanira és harmonikára komponált dachaui Elégiája nyitja majd. Míg a kiváló Katsaris Mendelssohn 1831-es g-moll zongoraversenyével ül majd a pódiumra, hogy végül aztán Dvorák szlávos dallamokat és wagneri hatásokat egyaránt idéző VII. szimfóniája zárja a hangversenyt.
A francia zongorista még csodakamasz korában, legelső nyilvános fellépésén Liszt Magyar fantáziáját játszotta, s ez már át is segít minket a hét bicentenáriumi zongorás eseményeihez. Így csütörtökön Hauser Adrienne ad majd Faust-Margit-Mefisztó tematikájú koncertet (Márványterem, december 1., hat óra), szombaton pedig a virtuózt igénylő A-dúr zongoraverseny alkotja a Zenebeszéd című program témáját: Jandó Jenővel s az őt kísérő MR Szimfonikusokkal (Magyar Rádió 6-os Stúdió, december 3., három óra). Ez utóbbi koncert karmestere a rádiózenekar új vezetője, Vajda Gergely lesz, s ő irányítja majd két nappal később az UMZE értelemszerűen kortárs zenei estjét is (Fesztivál Színház, december 5., fél nyolc). Itt Eötvös Péter 1975-ben komponált, majd többször is átdolgozott műve, A szél szekvenciái, valamint a Klenyán Csabát szólószerephez juttató John Adams-szerzemény, a Gnarly Buttons között (ha tetszik: "közben") egy japán alkotás, Toru Takemitsu Entre-temps című kompozíciója is felhangzik. Az 1996-ban elhunyt Takemitsu egyébiránt ritka sokoldalú egyéniség lehetett, hiszen a zeneszerzés és a zeneesztétika művelése mellett detektívregényt is írt, s - mint olvassuk - gyakori szereplője volt a japán televíziós főzőműsoroknak.
