Koncert

Furcsán félbe - A The Soft Moon Budapesten

  • - szszcs -
  • 2013. április 30.

Zene

A Soft Moon néven alkotó San Franciscó-i Luis Vasquez 2010-ben az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb bemutatkozó lemezével rukkolt elő: cím nélküli albumán jócskán merített a nyolcvanas évek eleji brites posztpunkból, a tengerentúli szintipunkból és a kontinentális szintipopból egyaránt, ám a produkció összességében mégis eredetinek tűnt. A megszólalás egyszerre volt hagyományőrző és elsöprően friss, a fojtogató atmoszférát, a minimalista megközelítést és a frontember kriptaszagú suttogását pedig táncra ingerlő tempók és elegáns hangszerelési bravúrok ellenpontozták; még az sem okozott hiányérzetet, hogy a dalokat nem igazán lehetett megkülönböztetni egymástól. A tavaly megjelent folytatás, a Zeros alapján pedig talán egy komolyabb áttörés lehetősége is benne van a pakliban, bőven túlmutatva az épp javában zajló új gothforradalom keretein.


 

Ennek megfelelően a budapesti fellépés természetesen szubkultúrákon átívelő, komoly társadalmi esemény, szellős háromnegyed házzal (ami egyáltalán nem szégyellnivaló eredmény), veterán gótokkal, fiatal hipszterekkel, lelkesen táncikáló lányokkal és szemüveges, karba tett kézzel ácsorgó műértőkkel. A trióban fellépő zenekar műsora pedig úgy nagyjából a feléig teljesen rendben is van: az autentikusra effektezett basszusgitár monoton reszeléséből és a mechanikus kalapálásból összeálló ritmusszekció rendíthetetlenül sodor magával, a javarészt előre programozott szintetizátorok hipnotikusan örvénylenek, Vasquez háttérbe kevert enervált kiabálása leginkább távoli segélykiáltásnak hangzik, furcsán félbemaradtnak tűnő gitártémái pedig nyugtalanítóan lógnak a levegőben.

Aztán a frontember mintha elvesztené a fonalat, vagy legalábbis úgy fest, hogy még nem egészen találta ki magának hiteles színpadi karakterét. Funkciótlanul sikoltozik és nyavalyog, hosszasan és fölöslegesen szólózik előbb két bongón (!), majd a szintin, a számok között pedig néha sután viccelődik: egyszerűen zavaróvá válik a jelenléte. Ezen a ponton a néző hosszú percekre kibillen, megállapítja, hogy nahát, ezek a számok tényleg tök egyformák, és arra gondol, hogy talán ki kellene menni cigizni.

A38 hajó, április 7.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.