mi a kotta?

Passió és passzió

  • mi a kotta
  • 2013. április 29.

Zene

"Csak én ismerem a kulcsát ennek a rettentő menetnek" - ezt a mondatot emelte ki önmaga számára mottó gyanánt Arthur Rimbaud Színvázlatok (Les Illuminations) című művéből a megzenésítésre vállalkozó ifjú Benjamin Britten amerikai korszaka kellős közepén, 1939-ben. Ez a hazai koncerttermekben ritkán felhangzó kompozíció, amely szoprán vagy tenor szólista közreműködését igényli a kamarazenekar mellé-elé, ezúttal napjaink egyik legizgalmasabb és legüdébb operacsillaga, a koloratúrszoprán Patricia Petibon főszereplésével kerül elénk a Müncheni Kamarazenekarral közösen tartandó fesztiválkoncerten.

A barokktól az operettig és Berg Lulujáig oly sok stílben remeklő művész még Dido búcsúját fogja elénekelni, no nem búcsúzóul, hiszen a koncert programját egy vonósnégyes zárja majd - Verdi mestertől.

Egyebekben ezen a héten még mi is benne vagyunk a menetben, amely azonban nem is tűnik olyan rettentőnek, mint a Rimbaud által vizionált, elvégre koncertre járni szeretünk. Pláne, ha ilyen erős élmények kínálkoznak, mint az elkövetkező napokban! Merthogy a húsvét és a tavaszi fesztivál idén összetalálkozik egymással, s a keresztény ünnepkör e kitüntetett eseménye így több ponton is meghatározza az eseménysorozat programját. Ilyesformán a nagypénteket a Máté-passió, a másnapot pedig a János-passió uralja majd, egészen csodálatos előadókkal. A Máté-passió megszólaltatója a Collegium Vocale Gent lesz, élén az együttes alapítójával és a barokk zene előadásának atyamesterével, Philippe Herreweghe-gel (Nemzeti Hangversenyterem, március 29., fél nyolc). Másnap azután korunk alighanem legnagyobb evangélistája, Christoph Prégardien (képünkön) vezényli majd a János-passiót, amelyről Pilinszky János helytállóan állapította meg: "Örök és hipermodern egyszerre, vagy pontosabban: rá van a legnagyobb szükségünk." E koncert előadója egy dán kórus lesz, valamint a Lotaringia gazdag zenei örökségét ápoló régizenés formáció, a Le Concert Lorrain muzsikusai (Nemzeti Hangversenyterem, március 30., fél nyolc). S a profánok számára is megtapasztalható és átélhető zenei úrfelmutatás vasárnap is tovább folytatódik, változatlanul világnagysági részvétellel: Marc Minkowski és együttese, a Les Musiciens du Louvre Bach-kantátákat játszik majd, valamint egy befejezetlenségében tökéletes Mozart-művet, a c-moll misét (Nemzeti Hangversenyterem, március 31., fél nyolc).

A fentebb már említett Verdi-kvartett, az 1873-ban unaloműzés gyanánt megkomponált e-moll vonósnégyes, amelyről a zeneszerző szokott öngúnyos szerénységével nyilatkozott ("Nem tudom, hogy szép vagy csúnya-e ez a kvartett, de abban az egyben biztos vagyok, hogy kvartett."), újra megszólal majd e napokban. A fuvolista Massimo Mercellit vendégelő Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén fog felhangzani ez a mű, egyebek közt két filmkomponista-legenda, Nino Rota és Ennio Morricone szerzeményei mellett (Olasz Kultúrintézet, április 2., fél nyolc). S végezzük ezúttal az ajánlót egy pogány zenével, a Tavaszi áldozattal, amely a Concerto Budapest különleges, tánccal és látvánnyal dúsított hangversenyén vár reánk, német társművészekkel és Keller András vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, április 3., hét óra)!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.