Lemez

Gabor Szabo: In Budapest Again

  • m.l.t.
  • 2018. augusztus 12.

Zene

Annak a különleges érzékenységnek, amely beragyogta Szabó Gábor életművét, megvolt az árnyoldala is. Ismerünk zenészeket, akik képesek voltak megszabadulni a heroin rabságától, de Szabó Gábornak ez nem sikerült. 1978-ban, amikor Amerikából hazalátogatva fellépett a Hilton Szállóban, válása és elvonókúrái közepette még kapaszkodót jelenthetett számára egy új szerelem, de jelentősebb produkciókra akkoriban nem futotta az erejéből. Aktuális lemezeinek (Nightflight, 1976; Faces, 1977; Belsta River, 1978) a színvonala jócskán elmaradt a korábbiaktól, és vesztünkre, főleg ezekből játszott a Hiltonban. Különösebb invenció nélküli szórakoztató zenét, fékezett habzású jazz-funkkal, vagy a giccs határán lavírozó szentimentalizmussal. Régi dicsőségét csupán egyetlen darabja, a Stormy idézte fel, mely e lemezen valamiért a Django Part 2 címet kapta. Alkalmi zenésztársainak (Babos Gyula, Dandó Péter, Lerch István, Másik János, Solti János, Kőszegi Imre, Dés László, Bontovics Kati) sem sikerült lelket önteniük a produkcióba, így aztán míg Szabó Gábor 1974-es tévéfelvételéből egy minden porcikájában élvezetes, ebből a ’78-asból csak a fanatikusabb rajongóinak ajánlott korong kerekedett ki. Akik nem ismerik Szabó remekeit, azok persze ezúttal is rácsodálkozhatnak játékmódjának sajátos hangoltságára, gyöngédségére, kivált a The Last Song című számban. De attól tartok, hogy aki tartósabb érintésre vágyik, annak mélyebbre kell ásnia az életművében.

Moiras Records, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.