mi a kotta?

Galileo, Figaro, magnifico

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/30. hétre

„Mozart muzsikája már az első előadás alkalmával általános tetszést aratott a hozzáértő hallgatók körében, leszámítva azokat, kiknek önszeretete és kevélysége nem engedi meg, hogy bármi jót elismerjenek, mi nem saját maguktól ered. A közönség azonban (…) az első napon még nem lehetett tisztában önnön érzéseivel. Ugyan nem egy »bravó« hallatszott a pártatlan műélvezőktől, de a felsőbb karzatokon tanyázó lármás fickók, kiket efféle alkalmakra bérelnek, teljes tüdőből igyekeztek elnyomni énekest s hallgatót egyaránt harsány kiáltásaikkal; s így az előadás végeztével megoszlottak a vélekedések a darabról. Igaz ugyan, hogy e legelső előadás nem tartozott a legjobbak közé, hiszen bonyolult kompozícióról van szó. Mostanra azonban aligha lehet mást mondani, minthogy aki még mindig kétségbe vonja Mozart művének érdemét, vagy az ármánykodók körébe tartozik, vagy pedig teljesen ízlés nélkül való. Oly szépség és gazdagság rejtezik e műben, mely csakis a veleszületett géniuszból fakadhat.” Így tudósított a Wiener Realzeitung egyik száma a Figaro házassága bemutatójáról 1786 júliusában. Az egyik első előadást Kazinczy Ferenc is hallotta. Ekkor vetette papírra azt a pár sort, amelyet azóta is sokszor idéznek tőle Mozarttal kapcsolatban.

Ritkábban használatos címváltozattal, de a jól ismert zenei kísérettel kerül színre a Figaro lakodalma az Operaház színpadán. A Sevillából ismerős agyafúrt borbély és tűzrőlpattant szerelme, Susanna ezúttal is kicselezi a szoknyavadász Almaviva grófot, s mire „az őrült nap” – ahogy Beaumarchais színdarabjának címe jelezte – véget ér, e vágyakkal és intrikákkal átszőtt, komikus és ironikus történet is jóra fordul. Galgóczi Judit rendezése „hagyományos, de mégsem poros” egy kritikus szerint, a főszerepeket pedig Pataki Bence, Rácz Rita és Sándor Csaba alakítják, míg a karmesteri pálcát Hamar Zsolt veszi kezébe (Operaház, július 24., 26., 29. és 31., 18 óra, további időpontok: opera.hu).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?