Kiállítás

Gaya Arutyunyan: Belső hangok

  • Tóth Béla István
  • 2017. április 2.

Zene

Gyere be a diszkóba! – kiáltotta újra és újra a mikrofonba boszorkányos hangon Gaya, a Tudósok zenekar 25 éves jubileumi koncertjén még 2011 tavaszán, ahol bátyjával, Karennel közösen írt saját dalaik mellett az ironikus Tudósok-számot is előadták, és az örmény-orosz testvérpár sötét hangulatú szintetizátor alapokra helyezett feldolgozása már-már az eredetinél is erősebbnek hatott. Olyan letaglózó élmény volt, hogy később igyekeztem szorosabb viszonyt kialakítani az Arutyunyan testvérek művészetével, bár ez csak részben sikerült, mivel másik zenekarukat, a főként örmény népzenére építő Deti Picassót akkoriban egyszerre tartottam elszálltnak és idegesítően poposnak – holott mai füllel hallgatva határozottan érdekes. Duójuk, a Wattican Punk Ballet azonban már akkoriban is jobban érdekelt. Most meg itt vannak ezek a képek.

Gaya ugyanis nem csupán rendkívül szuggesztív zenész, énekes, fotós, de saját világot teremtő festő is. Festményeinek jelentős részén 25×25 cm-es kivitelben sorakoznak fiktív hősök portréi, mint például Vilda, a norvég virágárus, vagy Elias, a lappföldi álmodozó, de bizonyos esetekben történelmi alakokat is bevon a játékba, gondolok itt elsősorban a Ferenc József korán kel című 2017-es darabra.

Gaya Arutyunyan festészetében domináns szerepet kap az önreflexió, az önarckép folyamatos újraalkotása. Képei valahol a festészet és a grafika keresztmetszetében helyezkednek el, mivelhogy előszeretettel ötvözi ezen képzőművészeti ágak eszköztárait, de ezek mellett némely munkáin a kollázstechnika bevonása is megfigyelhető. A tárlat képeit többnyire hagyományos festővászon helyett olcsó kartonlapokra, fapanelekre és ovális konyhai vágódeszkákra festette, melyeket papírra készített, régebbi ceruza- és tollrajzok egészítenek ki. A kiállítás anyaga ugyan nem egetrengető erejű, de kimondottan szerethető, és igazán őszintének hat.

A38 hajó, nyitva március 5-ig

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?