Lemez

Jens Lekman: Life Will See You Now

  • Lang Ádám
  • 2017. április 2.

Zene

A búgó hangú, a giccs határáig elmerészkedő svéd dalnok épp tíz éve adta ki eddigi legfontosabb lemezét, a hangmintákkal bőven díszített, drámázós Night Falls Over Kortedalát. Azóta mindössze egy nagylemeze jelent meg, a tradicionálisabb hangvételű I Know What Love Isn’t 2012-ben, ami nem volt rossz, de Lekman már nem számított annyira forró dolognak, mint addig. Ezután persze választhatta volna, hogy egyszál-gitáros melankolikus dalokat ír, sztorizós szövegei és rokonszenves karaktere elég lett volna ahhoz, hogy a zenei pályán maradjon, de ő ehelyett inkább kitalálta magát újra. A művelet évekig tartott. Volt például olyan éve, hogy minden héten írt egy dalt – ezek közül kettő került a mostani lemezre –, de olyan is, hogy kiült az utcára, hogy járókelőktől hallott sztorikból írjon számot.

Ahogy a lemez első dalát zongorakísérettel elkezdi énekelni, még úgy tűnik, mintha nem történt volna változás, de aztán szép lassan táncolós popdallá épül fel a To Know Your Mission, ami egyszerre adja meg a lemez lendületét és irányát is. Arról szól, hogy Lekman 1997-ben találkozott egy mormonnal, akinek arról mesélt, hogy bénácska dalokat szokott írni, és ha nem érdekel senkit, akkor szociális munkás lesz, mint az apja, mert szereti hallgatni az emberek történeteit. Valószínűleg mindenkinek jobb, hogy ő mesél, mi meg figyelünk, és örülünk, hogy behozta a képbe a nyolcvanas évek popját, a diszkót, sőt a Wedding In Finistére refrénjében még a szamba felé is elkalandozik. A Life Will See You Now nem csak új színt hoz Lekman univerzumába optimista-melankolikus hangvételével, fogós pop­­da­laival (és persze néhány klasszikus Lekman-lassúval), de pályája legszínesebb lemeze lett, ami simán odatehető a tíz évvel ezelőtti fő mű mellé.

Secretly Canadian, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.