mi a kotta?

Hamar munka

  • mi a kotta
  • 2018. május 5.

Zene

„Kedden, vagyis november 4-én a színházban akadémiát fogok adni, és mivel nincs velem egyetlen szimfóniám sem, sebbel-lobbal írok egy újat, amelynek addigra el kell készülnie. [...] Most zárom is soraimat, mert dolgoznom kell” – 1783 őszén így írt apjának Linzből Mozart, s a valóban alig néhány nap leforgása alatt összeütött

C-dúr szimfónia azóta is a Linzi melléknevet viseli. Ez a hamari és egyszersmind közkedvelt opus zárja majd hétfő este azt a Mozart-programot, amelynek előadója a Felvilágosodás Korának Zenekara lesz az együttes egyik tiszteletbeli karmestere, Sir Roger Norrington vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, április 9., fél nyolc). Két szimfónia mellett két kürtverseny is felhangzik majd ezen a koncerten, köztük a legkésőbb keletkezett D-dúr versenymű is, melynek majdani-mindenkori szólistáját Mozart a kotta fölé írt mókás megjegyzéseiben jó előre szamárnak titulálta: a csacsi kürtös ezúttal Roger Montgomery lesz.

Természetesen Norringtonék koncertje is a Budapesti Tavaszi Fesztivál műsorán szerepel, hiszen még mindig csupán a rendezvénysorozat derekán járunk. Ennek ékes bizonysága gyanánt jövő csütörtökön nem kisebb művész és eleven legenda, mint Martha Argerich érkezik majd körünkbe a Kremerata Baltica társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, április 12., fél nyolc). A meghirdetett programot Liszt Esz-dúr zongoraversenye fogja beszegni. A virtuóz szólistát követelő mű – az emlegetett Mozart-szimfóniával szöges ellentétben – két és fél évtizeden át adott művészi feladatot a komponista számára: a versenyműnek így összesen öt változata létezik, ám a koncerten most mégis zeneszerző és zenekarvezető kortársunk, Gilles Colliard átiratában szólal majd meg.

„Ha ezt az operát grandiózus bukásnak nevezzük, akkor még barátságosak vagyunk!” – 1983-ban a The New York Times kritikusa használt ily lesújtó szavakat Leonard Bernstein utolsó zenés színpadi művének houstoni ősbemutatójáról beszámolván. A Quiet Place – ez az 1985-ben azután átdolgozott opera címe, s Bernstein e művét ugyancsak elénk hozza most a fesztivál. Az amerikai álom látleletének beillő darab a Müpával folytatólagosan együttműködő Neue Oper Wien előadásában ígérkezik, a 16. életévüket addigra szerencsésen betöltő olvasóink számára (Fesztivál Színház, április 9. és 10., hét óra).

És akkor itt lesz még nekünk, 16 év alattiaknak és felettieknek egyaránt, pár nagyszerű koncert a fesztivál programjától függetlenül is. Így a fiatal grúz zongorista, Khatia Buniatishvili, akiről többek között épp Argerich nyilatkozott lenyűgözve és lelkes elismeréssel, most újra a Concerto Budapest vendége lesz (Zeneakadémia, április 7., fél nyolc). Buniatishvili Csajkovszkij slágerét, a b-moll zongoraversenyt fogja eljátszani, s Keller Andrásék egyebekben is a tépett idegzetű mester tragikus sorsú olasz szerelmespárjainak szenteli az estét: Rómeó és Júlia, illetve Francesca da Rimini és Paolo Malatesta végzetes románcainak. Emmanuel Pahud és a Liszt Ferenc Kamarazenekar közös estjén pedig nemcsak a porosz Nagy Frigyes udvarának kedvelt muzsikusai, Carl Philipp Emanuel Bach, Quantz, Benda és Graun, de maga a koronás flótás is ott szerepel majd egy szerzeményével (Zeneakadémia, április 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.