mi a kotta?

Hamar munka

  • mi a kotta
  • 2018. május 5.

Zene

„Kedden, vagyis november 4-én a színházban akadémiát fogok adni, és mivel nincs velem egyetlen szimfóniám sem, sebbel-lobbal írok egy újat, amelynek addigra el kell készülnie. [...] Most zárom is soraimat, mert dolgoznom kell” – 1783 őszén így írt apjának Linzből Mozart, s a valóban alig néhány nap leforgása alatt összeütött

C-dúr szimfónia azóta is a Linzi melléknevet viseli. Ez a hamari és egyszersmind közkedvelt opus zárja majd hétfő este azt a Mozart-programot, amelynek előadója a Felvilágosodás Korának Zenekara lesz az együttes egyik tiszteletbeli karmestere, Sir Roger Norrington vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, április 9., fél nyolc). Két szimfónia mellett két kürtverseny is felhangzik majd ezen a koncerten, köztük a legkésőbb keletkezett D-dúr versenymű is, melynek majdani-mindenkori szólistáját Mozart a kotta fölé írt mókás megjegyzéseiben jó előre szamárnak titulálta: a csacsi kürtös ezúttal Roger Montgomery lesz.

Természetesen Norringtonék koncertje is a Budapesti Tavaszi Fesztivál műsorán szerepel, hiszen még mindig csupán a rendezvénysorozat derekán járunk. Ennek ékes bizonysága gyanánt jövő csütörtökön nem kisebb művész és eleven legenda, mint Martha Argerich érkezik majd körünkbe a Kremerata Baltica társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, április 12., fél nyolc). A meghirdetett programot Liszt Esz-dúr zongoraversenye fogja beszegni. A virtuóz szólistát követelő mű – az emlegetett Mozart-szimfóniával szöges ellentétben – két és fél évtizeden át adott művészi feladatot a komponista számára: a versenyműnek így összesen öt változata létezik, ám a koncerten most mégis zeneszerző és zenekarvezető kortársunk, Gilles Colliard átiratában szólal majd meg.

„Ha ezt az operát grandiózus bukásnak nevezzük, akkor még barátságosak vagyunk!” – 1983-ban a The New York Times kritikusa használt ily lesújtó szavakat Leonard Bernstein utolsó zenés színpadi művének houstoni ősbemutatójáról beszámolván. A Quiet Place – ez az 1985-ben azután átdolgozott opera címe, s Bernstein e művét ugyancsak elénk hozza most a fesztivál. Az amerikai álom látleletének beillő darab a Müpával folytatólagosan együttműködő Neue Oper Wien előadásában ígérkezik, a 16. életévüket addigra szerencsésen betöltő olvasóink számára (Fesztivál Színház, április 9. és 10., hét óra).

És akkor itt lesz még nekünk, 16 év alattiaknak és felettieknek egyaránt, pár nagyszerű koncert a fesztivál programjától függetlenül is. Így a fiatal grúz zongorista, Khatia Buniatishvili, akiről többek között épp Argerich nyilatkozott lenyűgözve és lelkes elismeréssel, most újra a Concerto Budapest vendége lesz (Zeneakadémia, április 7., fél nyolc). Buniatishvili Csajkovszkij slágerét, a b-moll zongoraversenyt fogja eljátszani, s Keller Andrásék egyebekben is a tépett idegzetű mester tragikus sorsú olasz szerelmespárjainak szenteli az estét: Rómeó és Júlia, illetve Francesca da Rimini és Paolo Malatesta végzetes románcainak. Emmanuel Pahud és a Liszt Ferenc Kamarazenekar közös estjén pedig nemcsak a porosz Nagy Frigyes udvarának kedvelt muzsikusai, Carl Philipp Emanuel Bach, Quantz, Benda és Graun, de maga a koronás flótás is ott szerepel majd egy szerzeményével (Zeneakadémia, április 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.