mi a kotta?

Hős bariton

  • mi a kotta
  • 2016. április 30.

Zene

„Mogorva Démon – kósza lélek – / Röpült a bűnös föld fölött, / És benne egy szebb, régi élet / Emléke dúsan felszökött: / Midőn az égi fényben lengve, / Mint tiszta angyal csillogott / S útjában üdvözölték rendre, / Boldog-mosolygón szállva szembe / A röpke hullócsillagok, / S midőn az ősködön keresztül / Tudásra szomjan kergetett / Az éter útján seregestül / Vándorló csillagfényeket; / Midőn még hitt és szeretett… / Elkényeztette a teremtés! / Bút-bajt nem ismerő, szerencsés / Elméjét nem gyötörte még / A végnélküli meddő korszak… / Óh, mennyi drága, régi kép, / Mit most újból idézni borzadt.” Lermontov utolsó elbeszélő költeménye, az 1840-es A démon kezdődik ezekkel a sorokkal, bemutatva a címszereplőt, aki a Kaukázusban alászállva pusztító szerelmével végül megöl egy helyi hercegkisasszonyt, a szép Tamarát. Ez a történet három évtizeddel később a mára megfakult emlékezetű orosz komponista, Anton Rubinstein révén operává alakult, melyből szombaton a démon románcát ismerheti meg a közönség, hiszen ezzel a számmal nyitja budapesti áriaestjét a nagy orosz bariton, Dmitrij Hvorosztovszkij (Nemzeti Hangversenyterem, április 2., fél nyolc). Lermontov mellett az orosz irodalom másik nagy párbajáldozatát, Puskint is megidézi majd a koncert első fele: a Pikk dáma és Rahmanyinov Aleko című operája révén, mely mű amúgy ugyancsak egy elbeszélő költeményen, a Cigányokon alapul. A koncert második részében a tavaly oly sokak által féltett Hvorosztovszkij (képünkön) Verdi-baritoni kiválóságát bizonyítja majd.

Szintén tragikus sors, korai halál, azonban párbaj helyett tuberkulózis jutott osztályrészül a XVIII. század egyik itáliai zsenijének, Pergolesinek, aki műfajpezsdítő operácskája, Az úrhatnám szolgáló révén szerepel most ajánlónkban. Szombaton ezt az intermezzót mutatják be az Opera Királyi lépcsőházában, Sáfár Orsolya és Kiss András szereplésével, s az alig 23 esztendős Varsányi Péter rendezésében (április 2., tizenegy óra).

S következzen végre két zenekari program is! A Budapesti Fesztiválzenekar és Takács-Nagy Gábor méltán népszerű Mozart–Haydn-tematikájú sorozatuk esedékes koncertjein Baráti Kristófot vendégelik majd, aki Mozart I. (B-dúr) hegedűversenyét fogja eljátszani (Zeneakadémia, április 1., és 2., háromnegyed nyolc). S ezt a hegedűversenyt, valamint a Haffner szimfóniát szombaton késő este a Midnight Music babzsákon helyet foglaló közönsége is hallhatja majd a Millenárison (április 2., fél tizenkettő)! A Magyar Rádió három zenei együttese, vagyis az MR Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkara pedig a reformáció tárgyköréhez és világához kapcsolódó műveket szólaltat majd meg szerda este: Vajda Gergely vezényletével, s egy fiatal tenor, Rab Gyula szólójával (Zeneakadémia, április 6., fél nyolc). Az ifjú énekes Kodály Psalmus Hungaricusát s benne Kecskeméti Vég Mihály zsoltárparafrázisát fogja énekelni, de a műsoron ott szerepel Mendelssohn Reformáció szimfóniája, s egy különlegesség, Samuel Barber Kierkegaard imái című kantátája is.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.