mi a kotta?

Hoz megváltót

  • mi a kotta
  • 2020. február 18.

Zene

„…azt a legédesebb meggyőződést, életem alkonyának óráin azt a vigaszt, hogy nemegyszer vagyok ama irigylésre méltó forrás, amelyből néhány, gyengéd érzésekre szomjazó család otthonos csendben örömét, elégedettségét meríti. Mily erőt adó nekem ez a gondolat! Gyakran, amikor sokféle munkámban nehézségekkel küszködöm, és amikor nehezemre esik továbbrónom a megkezdett utat, olyankor egy titkos hang azt suttogja nekem: »Oly kevés a derűs és elégedett ember ott alant, bánat és gond űzi őket szüntelen; a te munkád olykor talán forrás, amelyből a gondterhes, üggyel-bajjal megrakott ember néhány pillanatra nyugalmat, pihenést merít.« Ez volt hatalmas mozgatóm, amely tovább haladnom késztetett, és ez az oka annak, hogy még ma is lelkemből lelkedzett derűvel tekintek vissza a munkára, amelyet esztendők hosszú során át lankadatlan erőfeszítéssel és fáradsággal e művészet ápolására fordítottam.” Így írt a 19. század legelején az idős Haydn papa, s lelkéből lelkedzett derűje máig teljességgel indokoltnak tekinthető, elvégre gyengéd érzésekre szomjúhozva változatlanul újra és újra a műveihez fordulhatunk. Például öregkori alkotóerejének csodájához, A teremtés oratóriumhoz, amely az üdvös szokásokhoz híven újév napján vár reánk, méghozzá két időpontban (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., négy óra, illetve fél nyolc). Fischer Ádám ugyanis előbb egy ifjúsági koncerten vezényli majd el Haydn remekét (bizonnyal most is előjátszva az oroszlán zenei jelenését), majd este elkövetkezik a felnőtthangverseny: a zenekar ezúttal Nikolaus Harnoncourt legendás együttese, a Concentus Musicus Wien, az énekkar a Purcell Kórus, míg a három énekes szólista Baráth Emőke, Szigetvári Dávid, valamint Thomas E. Bauer lesz.

De még mielőtt kilábalnánk a 2019-es esztendőből, szerencsénk lehet az oratóriumirodalom egy másik kikezdhetetlen fő művéhez: Georg Friedrich Händel Messiásához. Éspedig nem is akárhogyan, hiszen az Erkel Színházban szcenírozott formában, s ami tán még érdekesebb, Mozart 1789-es hangszerelői közreműködésével jut majd a közönség elé a Megváltót ünneplő alkotás. A nagy francia forradalom kitörésének évében Mozart páholytestvére, gróf Esterházy Nepomuk János főispán és majdani erdélyi udvari kancellár bécsi palotájában bemutatott, németesített Messiást most Anger Ferenc fogja színpadra terelgetni, s a karmester Kesselyák Gergely lesz (Erkel Színház, december 21. hét óra).

Újév napján immár a Liszt Ferenc téren is lelhetünk újévi koncertre. Ott ugyanis 2020 legelső napjára a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara készül könnyed összeállítású programmal: Vásáry Tamás vezényletével, s többek között a trombitás Pálfalvi Tamás meg a csellista Devich Gergely közreműködésével (Zeneakadémia, január 1., hat óra). A műsor első tétele a számunkra olyannyira kedves, habár alkalmi jellegű nyitány, az István király lesz Beethoventől, ami csakis helyeselhető, elvégre aznap éppen belépünk majd a mester 250. születési évfordulójának ünnepi esztendejébe. Boldog Beethoven-évet kívánunk minden olvasónknak!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.