„…azt a legédesebb meggyőződést, életem alkonyának óráin azt a vigaszt, hogy nemegyszer vagyok ama irigylésre méltó forrás, amelyből néhány, gyengéd érzésekre szomjazó család otthonos csendben örömét, elégedettségét meríti. Mily erőt adó nekem ez a gondolat! Gyakran, amikor sokféle munkámban nehézségekkel küszködöm, és amikor nehezemre esik továbbrónom a megkezdett utat, olyankor egy titkos hang azt suttogja nekem: »Oly kevés a derűs és elégedett ember ott alant, bánat és gond űzi őket szüntelen; a te munkád olykor talán forrás, amelyből a gondterhes, üggyel-bajjal megrakott ember néhány pillanatra nyugalmat, pihenést merít.« Ez volt hatalmas mozgatóm, amely tovább haladnom késztetett, és ez az oka annak, hogy még ma is lelkemből lelkedzett derűvel tekintek vissza a munkára, amelyet esztendők hosszú során át lankadatlan erőfeszítéssel és fáradsággal e művészet ápolására fordítottam.” Így írt a 19. század legelején az idős Haydn papa, s lelkéből lelkedzett derűje máig teljességgel indokoltnak tekinthető, elvégre gyengéd érzésekre szomjúhozva változatlanul újra és újra a műveihez fordulhatunk. Például öregkori alkotóerejének csodájához, A teremtés oratóriumhoz, amely az üdvös szokásokhoz híven újév napján vár reánk, méghozzá két időpontban (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., négy óra, illetve fél nyolc). Fischer Ádám ugyanis előbb egy ifjúsági koncerten vezényli majd el Haydn remekét (bizonnyal most is előjátszva az oroszlán zenei jelenését), majd este elkövetkezik a felnőtthangverseny: a zenekar ezúttal Nikolaus Harnoncourt legendás együttese, a Concentus Musicus Wien, az énekkar a Purcell Kórus, míg a három énekes szólista Baráth Emőke, Szigetvári Dávid, valamint Thomas E. Bauer lesz.
De még mielőtt kilábalnánk a 2019-es esztendőből, szerencsénk lehet az oratóriumirodalom egy másik kikezdhetetlen fő művéhez: Georg Friedrich Händel Messiásához. Éspedig nem is akárhogyan, hiszen az Erkel Színházban szcenírozott formában, s ami tán még érdekesebb, Mozart 1789-es hangszerelői közreműködésével jut majd a közönség elé a Megváltót ünneplő alkotás. A nagy francia forradalom kitörésének évében Mozart páholytestvére, gróf Esterházy Nepomuk János főispán és majdani erdélyi udvari kancellár bécsi palotájában bemutatott, németesített Messiást most Anger Ferenc fogja színpadra terelgetni, s a karmester Kesselyák Gergely lesz (Erkel Színház, december 21. hét óra).
Újév napján immár a Liszt Ferenc téren is lelhetünk újévi koncertre. Ott ugyanis 2020 legelső napjára a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara készül könnyed összeállítású programmal: Vásáry Tamás vezényletével, s többek között a trombitás Pálfalvi Tamás meg a csellista Devich Gergely közreműködésével (Zeneakadémia, január 1., hat óra). A műsor első tétele a számunkra olyannyira kedves, habár alkalmi jellegű nyitány, az István király lesz Beethoventől, ami csakis helyeselhető, elvégre aznap éppen belépünk majd a mester 250. születési évfordulójának ünnepi esztendejébe. Boldog Beethoven-évet kívánunk minden olvasónknak!
