Huszonöt éves zeneszerző nyerte a Fesztiválzenekar zeneműpályázatát

  • narancs.hu
  • 2023. június 13.

Zene

Budapest nyitányát keresték a pályázaton, amelyen Oláh Patrik pályaműve bizonyult a lejgobbnak.

A Budapesti Fesztiválzenekar és Budapest Főváros Önkormányzatának közös zeneszerző-pályázatán a Junior Prima díjas Oláh Patrik érdemelte az első helyezettnek járó díjat. A második helyezett Bánkövi Gyula zeneszerző és zenei szerkesztő, a harmadik pedig Szüts Apor zeneszerző lett. A győztes pályaművet, Budapest nyitányát a Budapesti Fesztiválzenekar mutatja be szeptember 2-án egy nagyszabású, ingyenes szabadtéri koncerten a Hősök terén, így ünnepelve meg Budapest 150. születésnapját.

A zeneszerzőverseny fontos kitétele volt, hogy a beküldött zeneművek méltó módon idézzék meg a 150 éves Budapestet, a három város egyesítését és a főváros összetett kulturális-történelmi-urbanisztikai identitását.

A pályázat díjazottjainak az okleveleket Karácsony Gergely főpolgármester, Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatója és Tihanyi László zeneszerző-karmester, a zsűri elnöke adták át június 10-én a Zeneakadémián.

 
Oláh Patrik átveszi Karácsony Gergely főpolgármestertől a Budapest nyitány zeneszerzőpályázat első díját
Fotó: BFZ/Nagy Attila
 

„Nem volt könnyű döntést hozni, mert sokféle elképzelés, stílus, zeneszerzői gondolkodásmód jellemezte a kompozíciókat, és a feladat speciális jellegét is figyelembe kellett venni. Megnyugtató, hogy a zsűri végül szinte teljesen egyhangú döntésre jutott. A magam részéről őszintén remélem, hogy a főváros, és vele a művészi zene kedvelői egy új, értékes zeneművel gazdagodtak” – mondta a zsűri elnöke, Tihanyi László.

Oláh Patrik több országos és nemzetközi versenyen ért már el kiemelkedő eredményt, műveinek alapját az autentikus cigányzenéből ismert alkotóelemek képezik. A 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson bemutatták a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét is, amit ő írt, és amelynek szövegét Ferenc pápa személyesen hagyta jóvá.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.