Zene

Számtalan példát lehetne mondani, amikor egy zenekar angolul kezd dalokat írni, majd egy-két szárnypróbálgatós album után fokozatosan az anyanyelvük felé fordulnak. De az már sokkal ritkább, hogy a folyamat fordítva zajlik le.

A legtöbben a Young Folks című fütyülős slágerről ismerik a zenekart, amelynek tagjai: Peter Morén énekes-gitáros, Björn Yttling basszusgitáros-producer és John Eriksson dobos kereken 20 éve zúdítanak ránk keser­édes indie-pop-rock dalokat.

a drámai időszakban is a talpunkra szegezhető a világ, két alámerülés között egy vad mulatsággal.

Ironikus turulrapben figurázza ki a kormányzati kommunikációt, írt dalt a brüsszelezésről, a klímakamuzásról, és a keleti nyitásról is. Ízelítő a friss Magyar Narancsból, vegye a lapot!

Hegyi Dóri jellegzetes hangját jó ideje ismerjük, beltagja Álmos Gergely Mïus nevű formációjának, de énekelt a Belauban is. Először Álmos biztatta, hogy írjon saját dalokat, zenéket, majd Ohnody néven sorra jöttek megjelenései, most pedig az első albuma.

A tradicionális népzene sosem állt igazán közel hozzám. Noha egy pillanatig sem vonom kétségbe például a Csík zenekar vagy a Muzsikás tagjainak tehetségét, szükségem van valami pluszra ahhoz, hogy egy népi motívumokra épülő dal megfogjon. I

A Black Bartóknál jobb dolog aligha történt mostanában a magyar undergrounddal. Zakatoló, elektronikus blues-punk, energikus koncertek és kizárólag bakeliten megjelent nagylemez. Ezek mellett az Iggy Pop előzenekaraként adott koncertjükről és a pesti klubélet átalakulásáról is beszélgettünk az együttes énekesével.

A most 25 éves, vörös hajú Archy Ivan Marshallnak nem volt könnyű gyerekkora: korán elváltak a szülei, ezért folyamatosan ingáznia kellett rendkívül szigorú apja és mindent megengedő édesanyja között a brit fővárosban.

Bennjárunk a német zenei romantika sűrűjében, elsőre okvetlenül ilyen érzésünk támadhat, amint a DG új kiadványáról megszólal a magyar közönség számára alkalmasint teljességgel ismeretlen 19. századi zeneszerző, Louis Lewandowski muzsikája.

Kevesen vannak a popmezőnyben, akiknek nagyratörő művészi koncepcióival, az utóbbi években gondosan, porciózva adagolt zenéivel, magánéletével, közösségi médiában landoló bejegyzéseivel oly sokat foglalkoztak volna, mint Claire Boucher-éval, akit leginkább Grimes néven ismerünk.

A modern jazzstúdiumok alapító atyja, a Columbia Egyetem Jazztanulmányi Tanszékének adjunktusa a MüPában tartott Jazztanulmányi Szimpózium meghívására érkezett Budapestre, ahol előadást tartott érdeklődők, zenészek és a Jazztanulmányi Kutatócsoport körében, majd a Müpa jazz-tehetségkutatójának zsűrijeként három napon át szemlézte a feltörekvő magyar zenészeket. A jazz és a mítoszgyártás, Trump és a negrofília, valamint Szabó Gábor és a posta kapcsolatáról is beszélgettünk vele.