mi a kotta?

A kézmosás fontosságáról

  • mi a kotta
  • 2020. szeptember 6.

Zene

„Lépten-nyomon olvassuk és halljuk azt, hogy tanainak meg nem értése, félreismerése, vagy az azokkal szemben tanúsított indolencia mennyire meggyötörték Semmelweis lelkületét, s egész élete a boldogtalanság jegyében folyt az elkerülhetetlen végzet felé. Ezt a sorsot ő nem egyedül viselte; osztozkodott abban számos nagy férfival, aki a kultúra fejlődésébe egy nem várt, új, nagy lépéssel akart beleavatkozni. A tudomány történetében nem tartozik a ritkaságok közé az, hogy egy-egy kiváló egyéniség magasra emelkedik kortársai szintje fölé, s csak az utókor – néha csak a késői utókor éri utol lassú növekedésben lelkének horizontját. De így van ez más téren, például a művészetek terén is. Beethovent, minden idők legnagyobb zenei zsenijét kortársai csak kevéssé ismerték el. Olvasható Beethoven életrajzában, hogy Esz-dúr zongorakoncertjét egy nyilvános estélyen adta elő először, amelyen egyebek között főúri műkedvelők élőképeket is mutattak be. Másnap a legelőkelőbb bécsi lap írja az estélyről, hogy milyen pompásak voltak ezek az élőképek. Közben – írja a kritika – Beethoven adta elő először Esz-dúr zongorakoncertjét – ez megbukott. De ilyen példát számtalant mutat a kultúra története, s ezt természetesnek kell tartanunk. Hiszen az a nagy ember, aki kiemelkedik a tömegből, az a zseni, aki kortársait gondolkozásban, megérzésben megelőzi! Hogyan követeljük a törpéktől, hogy az óriással lépést tartsanak.”

Így hozta össze az anyák megmentőjét Beethovennel 1929-ben az Orvosi Casino díszlakomáján az az évi Semmelweis-serlegbeszédet megtartó Bálint Rezső, a nagy tekintélyű belgyógyász-neurológus, az igen ritka Bálint-szindróma azonosítója és névadója. Ez ugyan köztünk szólva már akkor is jókora féligazság lehetett, de nekünk mégis kapóra jön, hiszen a Zeneakadémia jövő heti netes közvetítése éppen a 2018-as Semmelweis-emlékév ünnepi koncertjét kínálja (augusztus 12., fél nyolc). Az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével játszott, méghozzá döntően magyar romantikus programot, szólistaként pedig Balogh Ádám lépett fel Liszt A-dúr zongoraversenyének magánszólamában. Két nappal később viszont névrokona, Balog József vezeti majd elő Beethoven c-moll zongoraversenyét – de immár valóságos és jelen idejű koncerten: az idei Zempléni Fesztivál nyitóestjén, a Hollerung Gábor által igazított Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretében (sárospataki Rákóczi-vár udvara, augusztus 14., nyolc óra).

Egyebekben is válasszunk óriásokat, akiket a saját koruk többnyire azért inkább megértett, mint sem! Mondjuk, figyelmezzünk a Glyndebourne-i Operafesztivál időlegesen közkeletűvé tett produkcióira, hiszen YouTube-csatornájukon vasárnap hat óráig Stravinsky The Rake’s Progress című operája elérhető: Vladimir Jurowski zenei irányításával és a főszerepben a Müpából is ismerős remek finn tenorral, Topi Lehtipuu-val. Vasárnap hattól pedig ugyanitt egy teljes héten át az utóbbi évek egyik legpompásabb glyndebourne-i operaprodukciója, Händel Julius Caesarja (képünkön) lesz megtekinthető: William Christie vezényletével és David McVicar rendezésében.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.