mi a kotta?

A kézmosás fontosságáról

  • mi a kotta
  • 2020. szeptember 6.

Zene

„Lépten-nyomon olvassuk és halljuk azt, hogy tanainak meg nem értése, félreismerése, vagy az azokkal szemben tanúsított indolencia mennyire meggyötörték Semmelweis lelkületét, s egész élete a boldogtalanság jegyében folyt az elkerülhetetlen végzet felé. Ezt a sorsot ő nem egyedül viselte; osztozkodott abban számos nagy férfival, aki a kultúra fejlődésébe egy nem várt, új, nagy lépéssel akart beleavatkozni. A tudomány történetében nem tartozik a ritkaságok közé az, hogy egy-egy kiváló egyéniség magasra emelkedik kortársai szintje fölé, s csak az utókor – néha csak a késői utókor éri utol lassú növekedésben lelkének horizontját. De így van ez más téren, például a művészetek terén is. Beethovent, minden idők legnagyobb zenei zsenijét kortársai csak kevéssé ismerték el. Olvasható Beethoven életrajzában, hogy Esz-dúr zongorakoncertjét egy nyilvános estélyen adta elő először, amelyen egyebek között főúri műkedvelők élőképeket is mutattak be. Másnap a legelőkelőbb bécsi lap írja az estélyről, hogy milyen pompásak voltak ezek az élőképek. Közben – írja a kritika – Beethoven adta elő először Esz-dúr zongorakoncertjét – ez megbukott. De ilyen példát számtalant mutat a kultúra története, s ezt természetesnek kell tartanunk. Hiszen az a nagy ember, aki kiemelkedik a tömegből, az a zseni, aki kortársait gondolkozásban, megérzésben megelőzi! Hogyan követeljük a törpéktől, hogy az óriással lépést tartsanak.”

Így hozta össze az anyák megmentőjét Beethovennel 1929-ben az Orvosi Casino díszlakomáján az az évi Semmelweis-serlegbeszédet megtartó Bálint Rezső, a nagy tekintélyű belgyógyász-neurológus, az igen ritka Bálint-szindróma azonosítója és névadója. Ez ugyan köztünk szólva már akkor is jókora féligazság lehetett, de nekünk mégis kapóra jön, hiszen a Zeneakadémia jövő heti netes közvetítése éppen a 2018-as Semmelweis-emlékév ünnepi koncertjét kínálja (augusztus 12., fél nyolc). Az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével játszott, méghozzá döntően magyar romantikus programot, szólistaként pedig Balogh Ádám lépett fel Liszt A-dúr zongoraversenyének magánszólamában. Két nappal később viszont névrokona, Balog József vezeti majd elő Beethoven c-moll zongoraversenyét – de immár valóságos és jelen idejű koncerten: az idei Zempléni Fesztivál nyitóestjén, a Hollerung Gábor által igazított Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretében (sárospataki Rákóczi-vár udvara, augusztus 14., nyolc óra).

Egyebekben is válasszunk óriásokat, akiket a saját koruk többnyire azért inkább megértett, mint sem! Mondjuk, figyelmezzünk a Glyndebourne-i Operafesztivál időlegesen közkeletűvé tett produkcióira, hiszen YouTube-csatornájukon vasárnap hat óráig Stravinsky The Rake’s Progress című operája elérhető: Vladimir Jurowski zenei irányításával és a főszerepben a Müpából is ismerős remek finn tenorral, Topi Lehtipuu-val. Vasárnap hattól pedig ugyanitt egy teljes héten át az utóbbi évek egyik legpompásabb glyndebourne-i operaprodukciója, Händel Julius Caesarja (képünkön) lesz megtekinthető: William Christie vezényletével és David McVicar rendezésében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.