mi a kotta?

A kézmosás fontosságáról

  • mi a kotta
  • 2020. szeptember 6.

Zene

„Lépten-nyomon olvassuk és halljuk azt, hogy tanainak meg nem értése, félreismerése, vagy az azokkal szemben tanúsított indolencia mennyire meggyötörték Semmelweis lelkületét, s egész élete a boldogtalanság jegyében folyt az elkerülhetetlen végzet felé. Ezt a sorsot ő nem egyedül viselte; osztozkodott abban számos nagy férfival, aki a kultúra fejlődésébe egy nem várt, új, nagy lépéssel akart beleavatkozni. A tudomány történetében nem tartozik a ritkaságok közé az, hogy egy-egy kiváló egyéniség magasra emelkedik kortársai szintje fölé, s csak az utókor – néha csak a késői utókor éri utol lassú növekedésben lelkének horizontját. De így van ez más téren, például a művészetek terén is. Beethovent, minden idők legnagyobb zenei zsenijét kortársai csak kevéssé ismerték el. Olvasható Beethoven életrajzában, hogy Esz-dúr zongorakoncertjét egy nyilvános estélyen adta elő először, amelyen egyebek között főúri műkedvelők élőképeket is mutattak be. Másnap a legelőkelőbb bécsi lap írja az estélyről, hogy milyen pompásak voltak ezek az élőképek. Közben – írja a kritika – Beethoven adta elő először Esz-dúr zongorakoncertjét – ez megbukott. De ilyen példát számtalant mutat a kultúra története, s ezt természetesnek kell tartanunk. Hiszen az a nagy ember, aki kiemelkedik a tömegből, az a zseni, aki kortársait gondolkozásban, megérzésben megelőzi! Hogyan követeljük a törpéktől, hogy az óriással lépést tartsanak.”

Így hozta össze az anyák megmentőjét Beethovennel 1929-ben az Orvosi Casino díszlakomáján az az évi Semmelweis-serlegbeszédet megtartó Bálint Rezső, a nagy tekintélyű belgyógyász-neurológus, az igen ritka Bálint-szindróma azonosítója és névadója. Ez ugyan köztünk szólva már akkor is jókora féligazság lehetett, de nekünk mégis kapóra jön, hiszen a Zeneakadémia jövő heti netes közvetítése éppen a 2018-as Semmelweis-emlékév ünnepi koncertjét kínálja (augusztus 12., fél nyolc). Az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével játszott, méghozzá döntően magyar romantikus programot, szólistaként pedig Balogh Ádám lépett fel Liszt A-dúr zongoraversenyének magánszólamában. Két nappal később viszont névrokona, Balog József vezeti majd elő Beethoven c-moll zongoraversenyét – de immár valóságos és jelen idejű koncerten: az idei Zempléni Fesztivál nyitóestjén, a Hollerung Gábor által igazított Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretében (sárospataki Rákóczi-vár udvara, augusztus 14., nyolc óra).

Egyebekben is válasszunk óriásokat, akiket a saját koruk többnyire azért inkább megértett, mint sem! Mondjuk, figyelmezzünk a Glyndebourne-i Operafesztivál időlegesen közkeletűvé tett produkcióira, hiszen YouTube-csatornájukon vasárnap hat óráig Stravinsky The Rake’s Progress című operája elérhető: Vladimir Jurowski zenei irányításával és a főszerepben a Müpából is ismerős remek finn tenorral, Topi Lehtipuu-val. Vasárnap hattól pedig ugyanitt egy teljes héten át az utóbbi évek egyik legpompásabb glyndebourne-i operaprodukciója, Händel Julius Caesarja (képünkön) lesz megtekinthető: William Christie vezényletével és David McVicar rendezésében.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”