Zene

Könyv: Búvárnapló (Ormos Mária: A gazdasági világválság magyar visszhangja)

Tökéletes idõzítés, zseniális témaválasztás: miként reagált a magyar szellemi élet a globalizálódásra elõször rávilágító nagy történelmi eseményre, az 1929-ben kezdõdött gazdasági világválságra? Képes volt-e periferiális országunk érdemben reflektálni arra a nagy rejtélyre, amit kortársaik erejüket megfeszítve próbáltak értelmezni Nyugaton? Miként fogadták az Európa integrációjának elõfutáraként felvetett sok tervet a francia-német szén-acél közösségtõl az Európai Egyesült Államok gondolatáig?
  • Antal Dániel
  • 2004. augusztus 5.

Színház: Galócza 2. (Ivan Kusan darabja Kõszegen)

Nyilván számosan vannak olyanok, akik nem látták a Katonában majdnem húsz évvel ezelõtt bemutatott Galóczát, az Ivan Kusan darabjából készült emlékezetes és frenetikus elõadást. Sõt: a legtöbben nyilván nem látták. Ezért is remek ötlet a Kõszegi Várszínház mûvészeti vezetõjétõl, Jordán Tamástól, hogy megbízta Jordán Tamást (aki talán látta is azt a régi produkciót): rendezné meg afféle nyári mulatságként, kiváló színészekkel, a kõszegi és környékbeli nézõk örömére.
  • Csáki Judit
  • 2004. augusztus 5.

Kiállítás: A falat a másik kapja (The Divide)

Arafat azt nyilatkozta még tavaly, hogy nem volna semmi baja azzal a bizonyos "biztonsági kerítéssel", ha izraeli területen épülne, csakhogy palesztin földekbõl hasít ki darabokat, összesen 58 százalékkal csonkítva ezeket, Jeruzsálem körül pedig egyenesen egy "berlini falat" hoz létre. Ez a bizonyos 58 százalékos palesztin területi veszteség elvileg akár valósággá is válhat, amennyiben a kerítés netán végleges határrá változna - csakhogy ezt azért nagyon-nagyon feltételes módban, minden hivatalos izraeli megnyilatkozás ellenében szabad csak elgondolni.
  • Kovácsy Tibor
  • 2004. augusztus 5.

Könyv: Áldás és átok (Miles: Önéletrajz)

Szórakoztató és sokrétû szöveget adott ki a Park Kiadó; s merthogy Magyarországon nem divat a dzsesszkönyvek kiadása, egyszersmind úttörõ kezdeményezéssel van dolgunk. Remélhetõleg a szakmai és piaci siker sem marad el, és akkor majd egész kis áradatot von maga után.
  • Czabán György
  • 2004. augusztus 5.

Nyolc kis kritika

web www.boszorkanyszovetseg.hu Boszorkányokról nem szívesen mondok rosszat, akkor sem, ha csupán a világhálón érintkezem velük, és úgy néznek ki, mint a Muppet-show legvérszomjasabb figurái vagy H. Kovács úr a Magas út 20/b-ből, a leharcolt rövidnadrágjában.
  • 2004. augusztus 5.

Könyv: Tegnapi nõ (Victor R. Fuchs: A nemek közötti gazdasági egyenlõtlenségekrõl)

Nem ritka, hogy kifejezetten izgalmas, mert alaposan, körültekintõ építkezéssel érvelõ, szokatlan szempontokat is beemelõ, az értékelõ és magyarázó mozzanatokat gondosan elválasztó társadalomtudományi szakmunkák elolvastán végül mégis marad valami hiányérzet az emberben. Úgy érzi, hiába volt az elemzés gazdag elegancája, nem jutott olyan ismeretekhez, amelyek gyökeresen felülírnák meglévõ tudását, megváltoztatnák gondolati viszonyát a taglalt problémához. Elsõ reakcióként ez az amerikai közgazdasági szakmunka is kelthet ilyen érzéseket az olvasóban, amennyiben azt reméli - és miért ne remélné? -, hogy most végre megtud valami felvillanyozóan újat a címben megfogalmazott probléma lényegi közgazdasági összefüggéseirõl. Ám a könyv központi pozitív állítása végsõ soron annyi, hogy a nõk nem enyhülõ gazdasági diszkriminációjának legfõbb forrása a férfiakénál erõsebb gyermek utáni vágyuk és a gyermekkel való erõteljesebb törõdésük. Aha.
  • - kovácsy -
  • 2004. július 29.

Építészet: "De szeretnék gazdag lenni..." (A felújított Gresham)

Hosszú évek óta húzódott már a Gresham rekonstrukciója, az elmúlt hat év ráadásul hangos volt botrányoktól is. Az épület immár régi pompájában áll a Roosevelt téren, a kérdés csak az: mennyiben lett a fõváros gazdagabb, s mennyit veszített egyúttal?
  • Szentpéteri Márton
  • 2004. július 29.

Film: Nem üres ígéret (Vincenzo Natali: Nothing)

Kifogja a hajlott korú földmûves az aranyhalat, aki a megvesztegést látja a legcélravezetõbbnek hirtelen támadt nehézségei orvoslására. "Teljesítem három kívánságodat, agg pór!" Az efféle lehetõségek rendszerint megrendítik a kicsinylelkû népeket (vö.: magyarországi politikusok gazdasági körülményeinek idõnkénti alakulása). A paraszt is elrontja elõször szinte mindig, rõf kolbász, valami palota, fele királyság. Jó ha a harmadiknál észbe kap - bár én olyan mesét még nem olvastam, ahol a kedvezményezett úgy nyitott volna, hogy az elsõ kívánságom az, hogy teljesítsd minden kívánságomat. Mert ilyen esetben például megfelelõ kihívásnak látszik filmet csinálni a második két kívánságról. Tudniillik lehet-e még két óhajunk azután, hogy az elsõvel elintéztük az összes további teljesülését - vagy azt eltehetjük vésztartaléknak mint afféle jótállási jegyet? Vagy az már semmi?
  • 2004. július 29.

Nyolc kis kritika

web www.ericbogosian.com A magyar szépíróknak nincsen honlapjuk (kivéve talán Zilahy Pétert), mint ahogy nem tartozik hozzá a magyar irodalomhoz a világhálóval való fontolva haladás sem (kivéve litera.hu). Máshol úgy gondolják, hogy a világhálón való megjelenés elengedhetetlen, és sokszor maga az író foglalatoskodik oldala gondozásával, lelki betegségei közkinccsé tételével.
  • 2004. július 29.

Rock: Ismétlések

Sziget és rockzene: ez immár évek óta nem kimondottan büszke történet, lassan már arra sem emlékszünk, hogy valaha is az lett volna. Ilyképpen hamis póz volna meglepõdöttséget színlelnünk az idei felhozatal láttán, jóllehet amikor tavaly kábé harmincezer látogató zsúfolódott össze Slayeren, remélni lehetett a villanygitáros kínálat megerõsödését. Kár volt ezt remélni, nem erõsödött meg.
  • Greff András
  • 2004. július 29.

Szigettörténelem: Virágozzék

Ha hihetünk a www.diaksziget.hu lakonikus összefoglalójának, az elsõ óbudai-szigeti fesztivál pontosan öt hónappal azután öltött testet, hogy maga az idea kipattant volna a szervezõk fejébõl. Azóta a Sziget hosszú fejlõdésen ment át, akár az átlagpolgár az érettségi óta: nem nõtt, csak hízott.
  • Eörsi Sarolta
  • 2004. július 29.

A dühöngõn túl: TV Sziget

Míg a Sziget Fesztiválnak a "szakmával" és a közönséggel a legelején, 1993-ban sem adódott gondja, pontosabban szinte pillanatok alatt a legrangosabb európai fesztivállá vált, a két hónapja indult TV Sziget kisebb lépésekkel keresgélte a nézõit és önmagát.