Könyv: Tegnapi nõ (Victor R. Fuchs: A nemek közötti gazdasági egyenlõtlenségekrõl)

  • - kovácsy -
  • 2004. július 29.

Zene

Nem ritka, hogy kifejezetten izgalmas, mert alaposan, körültekintõ építkezéssel érvelõ, szokatlan szempontokat is beemelõ, az értékelõ és magyarázó mozzanatokat gondosan elválasztó társadalomtudományi szakmunkák elolvastán végül mégis marad valami hiányérzet az emberben. Úgy érzi, hiába volt az elemzés gazdag elegancája, nem jutott olyan ismeretekhez, amelyek gyökeresen felülírnák meglévõ tudását, megváltoztatnák gondolati viszonyát a taglalt problémához. Elsõ reakcióként ez az amerikai közgazdasági szakmunka is kelthet ilyen érzéseket az olvasóban, amennyiben azt reméli - és miért ne remélné? -, hogy most végre megtud valami felvillanyozóan újat a címben megfogalmazott probléma lényegi közgazdasági összefüggéseirõl. Ám a könyv központi pozitív állítása végsõ soron annyi, hogy a nõk nem enyhülõ gazdasági diszkriminációjának legfõbb forrása a férfiakénál erõsebb gyermek utáni vágyuk és a gyermekkel való erõteljesebb törõdésük. Aha.

Nem ritka, hogy kifejezetten izgalmas, mert alaposan, körültekintõ építkezéssel érvelõ, szokatlan szempontokat is beemelõ, az értékelõ és magyarázó mozzanatokat gondosan elválasztó társadalomtudományi szakmunkák elolvastán végül mégis marad valami hiányérzet az emberben. Úgy érzi, hiába volt az elemzés gazdag elegancája, nem jutott olyan ismeretekhez, amelyek gyökeresen felülírnák meglévõ tudását, megváltoztatnák gondolati viszonyát a taglalt problémához. Elsõ reakcióként ez az amerikai közgazdasági szakmunka is kelthet ilyen érzéseket az olvasóban, amennyiben azt reméli - és miért ne remélné? -, hogy most végre megtud valami felvillanyozóan újat a címben megfogalmazott probléma lényegi közgazdasági összefüggéseirõl. Ám a könyv központi pozitív állítása végsõ soron annyi, hogy a nõk nem enyhülõ gazdasági diszkriminációjának legfõbb forrása a férfiakénál erõsebb gyermek utáni vágyuk és a gyermekkel való erõteljesebb törõdésük. Aha.

Igen ám, csakhogy van a könyvnek egy ennél sokkal lényegesebb, színesen és példamutató módon elfogulatlan alapossággal kifejtett, negatív állítása is. Nevezetesen: a részletes statisztikai elemzés csak azt támasztja alá, hogy a nõk hátrányos helyzetét nõi mivoltuk okozza, azt azonban nem, hogy ennek oka a munkáltatói - vagy ennél is szélesebb értelemben vett - diszkrimináció volna. Nem tudom, de el tudom képzelni, hogy ez a megállapítás okozhatott-okozhat némi felzúdulást, hiszen meglehetõsen bevett, dogmamerev közvélekedéssel megy szembe.

Legrokonszenvesebb erénye a módszere: különválasztani, amit tudunk és amit csak feltételezünk, gyanakvóan ellenõrizve saját következtetéseinket is. A szerzõ meggyõzõen fejtegeti, hogy a munkáltató nem járna el racionálisan, így a piaci versenyben sem lehetne sikeres, ha szándékosan diszkriminálná a nõket. Az érvelés fõ vonala azonban nem ez, hanem az 1960-80-as évekbõl vett amerikai foglalkoztatási és jövedelmi adatok közelebbi vizsgálata, ami aztán átvezet a gyerekszüléssel, -neveléssel kapcsolatos állításokhoz. Innen a nõi munkavállalás közvetett társadalmi hatásainak elemzése felé halad tovább a gondolatmenet. Bemutat néhány, a termékenység terén és a gyermekek helyzetében mutatkozó aggasztó (= társadalmi beavatkozásra érett) tendenciát, de hangsúlyozza a levonható következtetések korlátait, azt, hogy ezek csak erõs megszorításokkal hozhatók összefüggésbe a nõk kitörési erõfeszítéseivel másodrendû helyzetükbõl. Kár, hogy ez a rész az amerikai társadalom húsz évvel ezelõtti állapotáról tár fel érdekes tényeket, amely állapot nyilván módosult azóta.

Újra és újra hangsúlyozásra érdemes módszertani példaértéke mellett még egy erénye van az érezhetõen fogyasztóbarát stílusra hangolt (és közérthetõ, könnyed nyelvezetre fordított) könyvnek. Kilépve a tényszerû elemzés keretei közül, egyrészt több - hovatovább a helyzet tényleges alakulásával is szembesíthetõ - forgatókönyvet is felvázol a jövõre nézve, másrészt megvizsgálja néhány lehetséges társadalompolitikai intézkedés elgondolható hatását, követekezményeit.

- kovácsy -

Fordító: Varga Júlia. Közgazdasági Kiskönyvtár, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 236 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.