Nem ritka, hogy kifejezetten izgalmas, mert alaposan, körültekintõ építkezéssel érvelõ, szokatlan szempontokat is beemelõ, az értékelõ és magyarázó mozzanatokat gondosan elválasztó társadalomtudományi szakmunkák elolvastán végül mégis marad valami hiányérzet az emberben. Úgy érzi, hiába volt az elemzés gazdag elegancája, nem jutott olyan ismeretekhez, amelyek gyökeresen felülírnák meglévõ tudását, megváltoztatnák gondolati viszonyát a taglalt problémához. Elsõ reakcióként ez az amerikai közgazdasági szakmunka is kelthet ilyen érzéseket az olvasóban, amennyiben azt reméli - és miért ne remélné? -, hogy most végre megtud valami felvillanyozóan újat a címben megfogalmazott probléma lényegi közgazdasági összefüggéseirõl. Ám a könyv központi pozitív állítása végsõ soron annyi, hogy a nõk nem enyhülõ gazdasági diszkriminációjának legfõbb forrása a férfiakénál erõsebb gyermek utáni vágyuk és a gyermekkel való erõteljesebb törõdésük. Aha.
Igen ám, csakhogy van a könyvnek egy ennél sokkal lényegesebb, színesen és példamutató módon elfogulatlan alapossággal kifejtett, negatív állítása is. Nevezetesen: a részletes statisztikai elemzés csak azt támasztja alá, hogy a nõk hátrányos helyzetét nõi mivoltuk okozza, azt azonban nem, hogy ennek oka a munkáltatói - vagy ennél is szélesebb értelemben vett - diszkrimináció volna. Nem tudom, de el tudom képzelni, hogy ez a megállapítás okozhatott-okozhat némi felzúdulást, hiszen meglehetõsen bevett, dogmamerev közvélekedéssel megy szembe.
Legrokonszenvesebb erénye a módszere: különválasztani, amit tudunk és amit csak feltételezünk, gyanakvóan ellenõrizve saját következtetéseinket is. A szerzõ meggyõzõen fejtegeti, hogy a munkáltató nem járna el racionálisan, így a piaci versenyben sem lehetne sikeres, ha szándékosan diszkriminálná a nõket. Az érvelés fõ vonala azonban nem ez, hanem az 1960-80-as évekbõl vett amerikai foglalkoztatási és jövedelmi adatok közelebbi vizsgálata, ami aztán átvezet a gyerekszüléssel, -neveléssel kapcsolatos állításokhoz. Innen a nõi munkavállalás közvetett társadalmi hatásainak elemzése felé halad tovább a gondolatmenet. Bemutat néhány, a termékenység terén és a gyermekek helyzetében mutatkozó aggasztó (= társadalmi beavatkozásra érett) tendenciát, de hangsúlyozza a levonható következtetések korlátait, azt, hogy ezek csak erõs megszorításokkal hozhatók összefüggésbe a nõk kitörési erõfeszítéseivel másodrendû helyzetükbõl. Kár, hogy ez a rész az amerikai társadalom húsz évvel ezelõtti állapotáról tár fel érdekes tényeket, amely állapot nyilván módosult azóta.
Újra és újra hangsúlyozásra érdemes módszertani példaértéke mellett még egy erénye van az érezhetõen fogyasztóbarát stílusra hangolt (és közérthetõ, könnyed nyelvezetre fordított) könyvnek. Kilépve a tényszerû elemzés keretei közül, egyrészt több - hovatovább a helyzet tényleges alakulásával is szembesíthetõ - forgatókönyvet is felvázol a jövõre nézve, másrészt megvizsgálja néhány lehetséges társadalompolitikai intézkedés elgondolható hatását, követekezményeit.
- kovácsy -
Fordító: Varga Júlia. Közgazdasági Kiskönyvtár, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 236 oldal, 2990 Ft
