Koncert

Kedves Csanád: Nemes igazságok evangéliuma

  • Molnár Szabolcs
  • 2019. április 21.

Zene

A kilencrészes, énekes szólistákra, elektronikára és kamaraegyüttesre (zongora, cimbalom, klarinét, brácsa, cselló) írt kompozíciót figyelve és a címen töprengve jutott eszembe, hogy Bach idejében a kantátákhoz (legalábbis a lutheránusoknál) igen szorosan kapcsolódott a prédikáció, melynek tartalmáról azonban keveset tudhatunk, jobbára csak a kantáta szövege és a megzenésítés módja alapján találgathatjuk, mire próbálta felhívni a lelkész a gyülekezet figyelmét. Kedves Csanád darabjában három tételnek van szövege (Vörösmarty Mihálytól és magától a zeneszerzőtől), de azok tulajdonképpen el is maradhatnának, hiszen a tisztán hangszeres tételek (interlúdiumok és mini hangköltemények) alapján nagyjából sejthetjük, mi lehet a zeneszerző pusztába kiáltott szavának a lényege: „az emberfaj sárkányfog-vetemény!” Az elmúlt egy-két év friss kompozícióit hallgatva világos volt, hogy Kedves Csanád öles léptekkel haladt túl korábbi darabjainak szögletességén, kissé faragatlan hangzásképén. Művei kivilágosodtak, a tónusuk szellősebb lett és rátalált egy kifejezetten folyékonynak ható nyelvezetre. A Nemes igazságok evangéliuma azonban nem az elmúlt két év kompendiuma, egyes részei mintha a korábbi alkotói időszakot reprezentálnák, s ettől a mű nem pusztán eklektikussá, de meglehetősen ki­egyen­súlyozatlanná is vált. A hosszú, de egyébként hosszadalmasnak nem ható darabban jobbnál jobb részletekre figyelhettünk fel, a kifejezés célirányosnak, a hangszerelés találékonynak, a zenei és drámai koncepció világosnak hatott, ám értelemszerűen mindez épp az ellenkezőjébe fordult a kevésbé jobb részletekben. A zenészekről (Taraszova Krisztina, Szalai András, Klenyán Csaba, Tornyai Péter, Zétényi Tamás és az elektronikát kezelő Bolcsó Bálint) és az énekesekről (Bodrogi Éva és Pintér Dömötör) viszont csak az elismerés hangján lehet szólni.

Fuga, március 17.

Neked ajánljuk