mi a kotta?

Kivéve a szahar

  • mi a kotta
  • 2019. április 21.

Zene

„Hogy tulajdonképpen mi vagyok, még magam sem tudom pontosan. Képzeletem, azt hiszem, van… Mélyebb gondolkodó nem vagyok, sohasem tudok logikusan végigmenni a fonál mentén, amit talán jól ragadtam meg. Hogy költő vagyok-e, amivé sohasem válhat az ember – az utókor deríti majd ki.” Robert Schumann kamaszkori naplójában olvasható ez az önelemző bejegyzés, amely olyannyira rávall a majdani zeneszerzőre. Róla most bárminő kerek évforduló híján is indokolt nyomatékosan szót ejtenünk, hiszen a Zeneakadémián az elkövetkező napokban több koncert is az ő műveit bocsátja majd elénk. „Mintha késsel hasogatnák az idegeimet” – tragikus összeomlása táján Schumann már a muzsikaszóra is így reagált, de mi természetesen bizonnyal nem fogjuk ilyesformán érezni magunkat, amikor szombaton a két Kokas nővérKatalin és Dóra –, Maxim Rysanov és Lily Maisky közös koncertjén megszólal a tépett idegzetű komponista Meseképek című brácsa-zongora darabja (Solti Terem, március 23., hét óra). Jövő szerdán és csütörtökön azután tovább folytatódik az a Várjon Dénes által szerkesztett sorozat, amely Schumann zongorás kamarazenéjét rendezi koncertprogramokká, egyenesen a teljesség igényével (Solti Terem, március 27. és 28., hét óra). „Képzeletének nem kínál elég tág teret a zongora” – írta türelmetlen vőlegényéről Clara Wieck, vagyis a majdani Clara Schumann, s habár azt helyesen ítélte meg a szerelmes leány és hozzáértő kolléga, hogy Robertnek lesz keresnivalója a szimfonikus zene terepén, azért e két koncert bőven bizonyságot fog kínálni arra, hogy bízvást a zongora körül, az intim kamarazenében is nyílt kellő spatium a zeneszerzői kreativitás számára. Meggyőzésünkről Várjon Dénes mellett többek közt Simon Izabella és a csellista Várdai István gondoskodik majd.

„Übü mama, add csak ide azt a patkánykarmonádlit, hadd kínáljam körül!” Így szól a vacsoraasztalnál trónoló címszereplő Afred Jarry diákcsínyekből lepárolt rémbohózatában, vagyis az 1896-os Übü királyban. Ezen a lakomán természetesen nemcsak az emlegetett karmonádliból lehet csemegézni, emlékezzünk csak az étkezést követő dialógusra: „Übü papa: Nohát, kapitány, jól­esett a vacsora? Paszomány: Remekül, uram, kivéve a szahar! Übü papa: Ejnye, pedig a szahar sem volt rossz! Übü mama: Ízlés dolga.” E drámatörténeti étkezést szerda este a Concerto Budapest programjának nyitószáma, Bernd Alois Zimmermann 1966-os kompozíciója, az Übü király vacsorája fogja megidézni, hogy aztán Keller Andrásék koncertjén két 20. századi, szláv Paganini-variáció is megszólaljon: egy Rahmanyinovtól és egy Lutosławskitól, éppen nem mellesleg a kiváló Andrej Korobejnyikov zongorajátékával (Nemzeti Hangversenyterem, március 27., fél nyolc).

S végezetül említsük Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar Bartók-koncertjét, amelynek előzetes feldicsérése bízvást mellőzhető. Legyen elég annyit mondanunk, hogy a műsor A kékszakállú herceg várával végződik majd: a Kékszakállú szólamát Cser Krisztián, Juditét pedig Vizin Viktória (képünkön) fogja énekelni (Nemzeti Hangversenyterem, március 23., fél négy). Szóval kulcsokat zsebre vágni és ajtókat feltépni, irány a koncert!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.