képregény - MIGNOLA-BYRNE: HELLBOY - A PUSZTÍTÁS MAGJA

  • - kovacsm -
  • 2010. július 15.

Zene

Mindent túlélő náci háborús bűnösök, a mágikus erők által életre keltett Raszputyin szerzetes és a világ elpusztítására törő ősi istenek mutáns békahadserege: válogatott gonosztevők egy mindennél irtóztatóbb terv szolgálatában. Csak a Paranormális Kutató és Védelmi Hivatal munkatársai, főként kulcsemberük, Hellboy, a földöntúli erejű háziasított démon tartóztathatja fel őket. A moziból már jól ismert vörös monstrum végre eredeti műfajában is bemutatkozik a hazai közönségnek, a legjobb formájában, szerelmi szál nélkül.
Mindent túlélõ náci háborús bûnösök, a mágikus erõk által életre keltett Raszputyin szerzetes és a világ elpusztítására törõ õsi istenek mutáns békahadserege: válogatott gonosztevõk egy mindennél irtóztatóbb terv szolgálatában. Csak a Paranormális Kutató és Védelmi Hivatal munkatársai, fõként kulcsemberük, Hellboy, a földöntúli erejû háziasított démon tartóztathatja fel õket.

A moziból már jól ismert vörös monstrum végre eredeti mûfajában is bemutatkozik a hazai közönségnek, a legjobb formájában, szerelmi szál nélkül. Szülõatyja, Mike Mignola varázslatos világba csalogat, ahol a csupa árnyék képek egyszerre idézik meg Poe, Lovecraft és a Universal klasszikus horrorfilmjeinek világát egy kedvesen régimódi képregényethosz szellemében. A kilencvenes években járunk, a krónikák erre az idõre teszik a képregény felnõtté válását. Ekkoriban derült ki, hogy a szuperhõs is ember, érzékeny lélekkel: a Frank Miller és Alan Moore nyomdokaiban járó szerzõk ontották magukból a meghasonlott, lelkibeteg igazságosztókat. A jók és gonoszak addig átlátható világa egyre kuszábbá vált, összemosódtak a szerepek, az emberiség megmentõi elbizonytalanodtak. De mi lesz velünk, ha már a szuperhõsök sem tudják, mi a teendõ?

Mignola biztosít bennünket: Hellboy tudja. Sziklakezével aprítja az ellent, evilági és túlvilági rémeket, világûrbõl jött szörnyetegeket. Neki is van lelke, de az majd csak késõbb derül ki. A könyv gerincén látható egyes szám arra enged következtetni, hogy a sorozat további kötetei is megjelennek magyarul. Úgy legyen!

Fordította: Bárány Ferenc. Cartaphilus, 2010, 128 oldal, 2480 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.