képregény - MIGNOLA-BYRNE: HELLBOY - A PUSZTÍTÁS MAGJA

  • - kovacsm -
  • 2010. július 15.

Zene

Mindent túlélő náci háborús bűnösök, a mágikus erők által életre keltett Raszputyin szerzetes és a világ elpusztítására törő ősi istenek mutáns békahadserege: válogatott gonosztevők egy mindennél irtóztatóbb terv szolgálatában. Csak a Paranormális Kutató és Védelmi Hivatal munkatársai, főként kulcsemberük, Hellboy, a földöntúli erejű háziasított démon tartóztathatja fel őket. A moziból már jól ismert vörös monstrum végre eredeti műfajában is bemutatkozik a hazai közönségnek, a legjobb formájában, szerelmi szál nélkül.
Mindent túlélõ náci háborús bûnösök, a mágikus erõk által életre keltett Raszputyin szerzetes és a világ elpusztítására törõ õsi istenek mutáns békahadserege: válogatott gonosztevõk egy mindennél irtóztatóbb terv szolgálatában. Csak a Paranormális Kutató és Védelmi Hivatal munkatársai, fõként kulcsemberük, Hellboy, a földöntúli erejû háziasított démon tartóztathatja fel õket.

A moziból már jól ismert vörös monstrum végre eredeti mûfajában is bemutatkozik a hazai közönségnek, a legjobb formájában, szerelmi szál nélkül. Szülõatyja, Mike Mignola varázslatos világba csalogat, ahol a csupa árnyék képek egyszerre idézik meg Poe, Lovecraft és a Universal klasszikus horrorfilmjeinek világát egy kedvesen régimódi képregényethosz szellemében. A kilencvenes években járunk, a krónikák erre az idõre teszik a képregény felnõtté válását. Ekkoriban derült ki, hogy a szuperhõs is ember, érzékeny lélekkel: a Frank Miller és Alan Moore nyomdokaiban járó szerzõk ontották magukból a meghasonlott, lelkibeteg igazságosztókat. A jók és gonoszak addig átlátható világa egyre kuszábbá vált, összemosódtak a szerepek, az emberiség megmentõi elbizonytalanodtak. De mi lesz velünk, ha már a szuperhõsök sem tudják, mi a teendõ?

Mignola biztosít bennünket: Hellboy tudja. Sziklakezével aprítja az ellent, evilági és túlvilági rémeket, világûrbõl jött szörnyetegeket. Neki is van lelke, de az majd csak késõbb derül ki. A könyv gerincén látható egyes szám arra enged következtetni, hogy a sorozat további kötetei is megjelennek magyarul. Úgy legyen!

Fordította: Bárány Ferenc. Cartaphilus, 2010, 128 oldal, 2480 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.