képregény - Párkocka

  • Baski Sándor
  • 2011. április 14.

Zene

A képregénystrip felettébb korszerű műfaj: az állandóan időzavarral küzdő polgár a buszra várva, kávézás közben vagy épp a vécén ülve másodpercek alatt betolhat egy csíkot. Rövidsége miatt katartikus élményekkel nem szolgálhat, ellenben ha ügyesen sáfárkodik azzal a három-négy panellel az alkotó, mosolyt - még jobb esetben: széles vigyort - rajzolhat az olvasó fülei közé.
A képregénystrip felettébb korszerû mûfaj: az állandóan idõzavarral küzdõ polgár a buszra várva, kávézás közben vagy épp a vécén ülve másodpercek alatt betolhat egy csíkot. Rövidsége miatt katartikus élményekkel nem szolgálhat, ellenben ha ügyesen sáfárkodik azzal a három-négy panellel az alkotó, mosolyt - még jobb esetben: széles vigyort - rajzolhat az olvasó fülei közé. A nyerõ formula birtokában viszont könnyedén rutinná válhat a csíkgyártás, pláne, ha visszajelzésekkel sem találkozik a rajzoló.

Ez a veszély a tavaly májusban indult Párkocka.hu gárdáját kevésbé fenyegeti, a napi frissítésû, kizárólag stripeket közlõ honlapon ugyanis nem párhuzamos magányban alkot az öt kiváló karikaturista, hanem egymásra is reagálva. Továbbfûzik a feldobott témákat, inspirálják, megihletik a másikat, tisztelgésképpen pedig kölcsönveszik a kollégák figuráit és stiláris megoldásait. A különálló csíkokat ráadásul még maga Kim Ir Szen elvtárs is összeköti, aki a stripek végén - afféle rezonõrként - egy-egy tömegpusztító szóviccel kommentálja a látottakat.

A Nagy Vezér kitüntetõ jelenléte ellenére a Párkocka mellõzi a közéleti-politikai humort, inkább a közelmúltban megszûnt Kretén és a népszerû Napirajz közös keresztmetszeteként lehetne definiálni. Nem véletlenül: Göndöcs Gergely és Marabu korábban a másfélkegyelmû humormagazin oszlopos tagjai voltak, s a Párkocka stábjában a Napirajz mögött álló Grafitember, azaz Merényi Dániel is ott van. A korábban kevésbé ismert Plá és az olvasóból állandó rajzolóvá elõléptetett Bélabátyó munkái sem lógnak ki, azaz mérsékelten offenzív, hol abszurdabb, hol blõdebb poénokkal operálnak õk is.

A szerkesztõk eközben, amennyire csak lehet, webkettõsítették a honlapot: a publikum ezerféleképpen megoszthatja, lájkolhatja, sõt pólóra nyomtatva egybõl meg is veheti a rajzokat. Nem csak a mûfaj korszerû, a csomagolás is.

rkocka.hu

****

Figyelmébe ajánljuk

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).