képregény - Párkocka

  • Baski Sándor
  • 2011. április 14.

Zene

A képregénystrip felettébb korszerű műfaj: az állandóan időzavarral küzdő polgár a buszra várva, kávézás közben vagy épp a vécén ülve másodpercek alatt betolhat egy csíkot. Rövidsége miatt katartikus élményekkel nem szolgálhat, ellenben ha ügyesen sáfárkodik azzal a három-négy panellel az alkotó, mosolyt - még jobb esetben: széles vigyort - rajzolhat az olvasó fülei közé.
A képregénystrip felettébb korszerû mûfaj: az állandóan idõzavarral küzdõ polgár a buszra várva, kávézás közben vagy épp a vécén ülve másodpercek alatt betolhat egy csíkot. Rövidsége miatt katartikus élményekkel nem szolgálhat, ellenben ha ügyesen sáfárkodik azzal a három-négy panellel az alkotó, mosolyt - még jobb esetben: széles vigyort - rajzolhat az olvasó fülei közé. A nyerõ formula birtokában viszont könnyedén rutinná válhat a csíkgyártás, pláne, ha visszajelzésekkel sem találkozik a rajzoló.

Ez a veszély a tavaly májusban indult Párkocka.hu gárdáját kevésbé fenyegeti, a napi frissítésû, kizárólag stripeket közlõ honlapon ugyanis nem párhuzamos magányban alkot az öt kiváló karikaturista, hanem egymásra is reagálva. Továbbfûzik a feldobott témákat, inspirálják, megihletik a másikat, tisztelgésképpen pedig kölcsönveszik a kollégák figuráit és stiláris megoldásait. A különálló csíkokat ráadásul még maga Kim Ir Szen elvtárs is összeköti, aki a stripek végén - afféle rezonõrként - egy-egy tömegpusztító szóviccel kommentálja a látottakat.

A Nagy Vezér kitüntetõ jelenléte ellenére a Párkocka mellõzi a közéleti-politikai humort, inkább a közelmúltban megszûnt Kretén és a népszerû Napirajz közös keresztmetszeteként lehetne definiálni. Nem véletlenül: Göndöcs Gergely és Marabu korábban a másfélkegyelmû humormagazin oszlopos tagjai voltak, s a Párkocka stábjában a Napirajz mögött álló Grafitember, azaz Merényi Dániel is ott van. A korábban kevésbé ismert Plá és az olvasóból állandó rajzolóvá elõléptetett Bélabátyó munkái sem lógnak ki, azaz mérsékelten offenzív, hol abszurdabb, hol blõdebb poénokkal operálnak õk is.

A szerkesztõk eközben, amennyire csak lehet, webkettõsítették a honlapot: a publikum ezerféleképpen megoszthatja, lájkolhatja, sõt pólóra nyomtatva egybõl meg is veheti a rajzokat. Nem csak a mûfaj korszerû, a csomagolás is.

rkocka.hu

****

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.