Zene
Utólagos figyelmeztetés: jazzvihar
A brit jazzre nem csak Nubya Garcia vagy Shabaka Hutchings utóbbi évekbeli feltűnése óta érdemes odafigyelni. Az új generáció felnéz az ötven évvel ezelőtt szárnyaikat bontogató elődeire, hangmintaként újra is hasznosítja őket.
„Bármit is mondanak a puristák”
Nem bánná, ha örökké élne, annyi érdekeset talál az életben Joshua Bell hegedűművész, karmester. A jó dolgoknak nem tud és nem is akar ellenállni. Otthon érzi magát Magyarországon, e vonzalom pedig Starker Jánossal és Kocsis Zoltánnal kezdődött.
Bobby Gillespie & Jehnny Beth: Utopian Ashes
Két karizmatikus előadó (a Primal Scream énekese és a Savages énekesnője) szövetkezett egy mindkettejük számára formabontó album erejéig.
Szeder: Belső napfény EP
Két évvel legutóbbi albuma után jelentkezett új dalokkal Szeder-Szabó Krisztina zenekara, amelynek felállása az idén teljesen megváltozott.
„Bach másként…”
A Kaposfest egyszerre összművészeti és egynemű programja azt adta, amit a címe ígért, ám ezt a máskülönben oly dicséretes megfelelést ezúttal kísérhette némi sajnálkozás is.
Komolyra fordítva
A tavaly elhunyt producer, Hal Willner azzal csinált világraszóló karriert a nyolcvanas években, hogy népszerű előadókat és zenészeket kért fel, dolgozzák fel és adják elő saját stílusukban híres zeneszerzők műveit.
„Holliger kinyitott egy ajtót”
Öntörvényű művész, a maga útját járja. Koncertjein mezítláb játszik, mert úgy találja kényelmesnek. Patricia Kopacsinszkaja hegedűművésszel beszélgettünk.
Billie Eilish: Happier Than Ever
Óriási teher tizenévesként a világ legsikeresebb szerző-előadójának lenni, hiszen ettől kezdve érettebb produkciókat várnak tőle, jelentsen ez bármit is.
„Még vannak szigetei”
Jógaoktató és DJ – több a közös vonás, mint a különbség ebben a két tevékenységben. Mindkettő az embereknek, a közönségnek szól.
Verseny, társakkal
A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.
„Félig-meddig röhögtem”
Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg önirónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó.