mi a kotta?

Sajt, szalámi, zongora

  • mi a kotta
  • 2021. július 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/27. hétre

„A könyvek és a partiturák ételmaradékok és félig telt borosüvegek társaságában szanaszét he­vertek. Az egyik kottatartón egy vonósnégyes vázlatai voltak, míg a zongorát javításra váró kefelevonatokkal elegyítve macskakaparással teleírt lapok borították, melyekre az új szimfóniájához szánt ötleteit jegyezte fel. A padlón barátoktól érkezett levelek, de fontos papírok is hevertek. Az ablakok között tekintélyes méretű stracchino sajt, mellette eredeti veronai szalámi nagy darabjai sütkéreztek a napon. (…) Néha órákat, napokat, sőt akár heteket is elvesztegetett azzal, hogy keresett valami fontosat. Ilyenkor persze mindig más volt a hibás, (…) de a szolgái már tudták, hogy elég néhány perc, és csillapul a dühe. Hogy aztán legközelebb elölről kezdődjön a jelenet.”

Bizonyos Ignaz von Seyfried karmester kortársi beszámolója szerint ilyen káosz közepette töltötte mindennapjait Beethoven, aki máskülönben „cicerói ékesszólással bizonygatta, hogy milyen fontosságot tulajdonít a pontosságnak és a rendnek”. Ez az ellentmondás akár számunkra is meghitten ismerős lehet, s ilyesformán aligha indokolt a zsenialitás árulkodó jegyének tekintenünk, ám ettől még a jelenség és annak érzékletes leírása figyelmet érdemel. Mondhatnánk, főleg az évnek ebben a kánikulás szakaszában, amikor különösen indokolt vigyáznunk az óvatlanul elöl hagyott élelmiszerek romlékony állagára. No, meg amikor utunkat szokás szerint az Óbudai Társaskör felé fordítjuk, hogy a Budapesti Vonósok főszereplését ígérő hétvégi III. Óbudai ZeneZug Fesztivál eseményein részt vegyünk. Ott ugyanis a leg­izgalmasabbnak az a koncert ígérkezik, amelynek programján Dvořák H-dúr noktürnje és E-dúr vonós­szerenádja között Beethoven C-dúr zongoraversenyét találjuk majd, méghozzá Farkas Gábor szólójával (július 10., hat óra). Ide aznap okvetlenül megéri előbb érkezni, merthogy Miért lettem zenész? címmel a koncertet öt órától beszélgetés előzi meg, ahol is a nagyszerű zongoristát Bolla Milán fogja kérdezni. S ugyanitt vasárnap a Budapesti Vonósok immár Vivaldi, Respighi, Veress Sándor szerzeményeit fogják megszólaltatni, a velencei rőt pap C-dúr furulyaversenyében a söndörgős Eredics Salamon játékát kísérve (július 11., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.