mi a kotta?

Sajt, szalámi, zongora

  • mi a kotta
  • 2021. július 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/27. hétre

„A könyvek és a partiturák ételmaradékok és félig telt borosüvegek társaságában szanaszét he­vertek. Az egyik kottatartón egy vonósnégyes vázlatai voltak, míg a zongorát javításra váró kefelevonatokkal elegyítve macskakaparással teleírt lapok borították, melyekre az új szimfóniájához szánt ötleteit jegyezte fel. A padlón barátoktól érkezett levelek, de fontos papírok is hevertek. Az ablakok között tekintélyes méretű stracchino sajt, mellette eredeti veronai szalámi nagy darabjai sütkéreztek a napon. (…) Néha órákat, napokat, sőt akár heteket is elvesztegetett azzal, hogy keresett valami fontosat. Ilyenkor persze mindig más volt a hibás, (…) de a szolgái már tudták, hogy elég néhány perc, és csillapul a dühe. Hogy aztán legközelebb elölről kezdődjön a jelenet.”

Bizonyos Ignaz von Seyfried karmester kortársi beszámolója szerint ilyen káosz közepette töltötte mindennapjait Beethoven, aki máskülönben „cicerói ékesszólással bizonygatta, hogy milyen fontosságot tulajdonít a pontosságnak és a rendnek”. Ez az ellentmondás akár számunkra is meghitten ismerős lehet, s ilyesformán aligha indokolt a zsenialitás árulkodó jegyének tekintenünk, ám ettől még a jelenség és annak érzékletes leírása figyelmet érdemel. Mondhatnánk, főleg az évnek ebben a kánikulás szakaszában, amikor különösen indokolt vigyáznunk az óvatlanul elöl hagyott élelmiszerek romlékony állagára. No, meg amikor utunkat szokás szerint az Óbudai Társaskör felé fordítjuk, hogy a Budapesti Vonósok főszereplését ígérő hétvégi III. Óbudai ZeneZug Fesztivál eseményein részt vegyünk. Ott ugyanis a leg­izgalmasabbnak az a koncert ígérkezik, amelynek programján Dvořák H-dúr noktürnje és E-dúr vonós­szerenádja között Beethoven C-dúr zongoraversenyét találjuk majd, méghozzá Farkas Gábor szólójával (július 10., hat óra). Ide aznap okvetlenül megéri előbb érkezni, merthogy Miért lettem zenész? címmel a koncertet öt órától beszélgetés előzi meg, ahol is a nagyszerű zongoristát Bolla Milán fogja kérdezni. S ugyanitt vasárnap a Budapesti Vonósok immár Vivaldi, Respighi, Veress Sándor szerzeményeit fogják megszólaltatni, a velencei rőt pap C-dúr furulyaversenyében a söndörgős Eredics Salamon játékát kísérve (július 11., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.