mi a kotta?

Sajt, szalámi, zongora

  • mi a kotta
  • 2021. július 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/27. hétre

„A könyvek és a partiturák ételmaradékok és félig telt borosüvegek társaságában szanaszét he­vertek. Az egyik kottatartón egy vonósnégyes vázlatai voltak, míg a zongorát javításra váró kefelevonatokkal elegyítve macskakaparással teleírt lapok borították, melyekre az új szimfóniájához szánt ötleteit jegyezte fel. A padlón barátoktól érkezett levelek, de fontos papírok is hevertek. Az ablakok között tekintélyes méretű stracchino sajt, mellette eredeti veronai szalámi nagy darabjai sütkéreztek a napon. (…) Néha órákat, napokat, sőt akár heteket is elvesztegetett azzal, hogy keresett valami fontosat. Ilyenkor persze mindig más volt a hibás, (…) de a szolgái már tudták, hogy elég néhány perc, és csillapul a dühe. Hogy aztán legközelebb elölről kezdődjön a jelenet.”

Bizonyos Ignaz von Seyfried karmester kortársi beszámolója szerint ilyen káosz közepette töltötte mindennapjait Beethoven, aki máskülönben „cicerói ékesszólással bizonygatta, hogy milyen fontosságot tulajdonít a pontosságnak és a rendnek”. Ez az ellentmondás akár számunkra is meghitten ismerős lehet, s ilyesformán aligha indokolt a zsenialitás árulkodó jegyének tekintenünk, ám ettől még a jelenség és annak érzékletes leírása figyelmet érdemel. Mondhatnánk, főleg az évnek ebben a kánikulás szakaszában, amikor különösen indokolt vigyáznunk az óvatlanul elöl hagyott élelmiszerek romlékony állagára. No, meg amikor utunkat szokás szerint az Óbudai Társaskör felé fordítjuk, hogy a Budapesti Vonósok főszereplését ígérő hétvégi III. Óbudai ZeneZug Fesztivál eseményein részt vegyünk. Ott ugyanis a leg­izgalmasabbnak az a koncert ígérkezik, amelynek programján Dvořák H-dúr noktürnje és E-dúr vonós­szerenádja között Beethoven C-dúr zongoraversenyét találjuk majd, méghozzá Farkas Gábor szólójával (július 10., hat óra). Ide aznap okvetlenül megéri előbb érkezni, merthogy Miért lettem zenész? címmel a koncertet öt órától beszélgetés előzi meg, ahol is a nagyszerű zongoristát Bolla Milán fogja kérdezni. S ugyanitt vasárnap a Budapesti Vonósok immár Vivaldi, Respighi, Veress Sándor szerzeményeit fogják megszólaltatni, a velencei rőt pap C-dúr furulyaversenyében a söndörgős Eredics Salamon játékát kísérve (július 11., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.