mi a kotta?

Sajt, szalámi, zongora

  • mi a kotta
  • 2021. július 7.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/27. hétre

„A könyvek és a partiturák ételmaradékok és félig telt borosüvegek társaságában szanaszét he­vertek. Az egyik kottatartón egy vonósnégyes vázlatai voltak, míg a zongorát javításra váró kefelevonatokkal elegyítve macskakaparással teleírt lapok borították, melyekre az új szimfóniájához szánt ötleteit jegyezte fel. A padlón barátoktól érkezett levelek, de fontos papírok is hevertek. Az ablakok között tekintélyes méretű stracchino sajt, mellette eredeti veronai szalámi nagy darabjai sütkéreztek a napon. (…) Néha órákat, napokat, sőt akár heteket is elvesztegetett azzal, hogy keresett valami fontosat. Ilyenkor persze mindig más volt a hibás, (…) de a szolgái már tudták, hogy elég néhány perc, és csillapul a dühe. Hogy aztán legközelebb elölről kezdődjön a jelenet.”

Bizonyos Ignaz von Seyfried karmester kortársi beszámolója szerint ilyen káosz közepette töltötte mindennapjait Beethoven, aki máskülönben „cicerói ékesszólással bizonygatta, hogy milyen fontosságot tulajdonít a pontosságnak és a rendnek”. Ez az ellentmondás akár számunkra is meghitten ismerős lehet, s ilyesformán aligha indokolt a zsenialitás árulkodó jegyének tekintenünk, ám ettől még a jelenség és annak érzékletes leírása figyelmet érdemel. Mondhatnánk, főleg az évnek ebben a kánikulás szakaszában, amikor különösen indokolt vigyáznunk az óvatlanul elöl hagyott élelmiszerek romlékony állagára. No, meg amikor utunkat szokás szerint az Óbudai Társaskör felé fordítjuk, hogy a Budapesti Vonósok főszereplését ígérő hétvégi III. Óbudai ZeneZug Fesztivál eseményein részt vegyünk. Ott ugyanis a leg­izgalmasabbnak az a koncert ígérkezik, amelynek programján Dvořák H-dúr noktürnje és E-dúr vonós­szerenádja között Beethoven C-dúr zongoraversenyét találjuk majd, méghozzá Farkas Gábor szólójával (július 10., hat óra). Ide aznap okvetlenül megéri előbb érkezni, merthogy Miért lettem zenész? címmel a koncertet öt órától beszélgetés előzi meg, ahol is a nagyszerű zongoristát Bolla Milán fogja kérdezni. S ugyanitt vasárnap a Budapesti Vonósok immár Vivaldi, Respighi, Veress Sándor szerzeményeit fogják megszólaltatni, a velencei rőt pap C-dúr furulyaversenyében a söndörgős Eredics Salamon játékát kísérve (július 11., hat óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.