Interjú

„Közben röhög rajtunk”

Kelemen László és Sarkadi Miklós – Dope Calypso

  • Soós Tamás
  • 2021. június 23.

Zene

„Ha már az is gond, hogy valaki meleg, akkor mi hadd legyünk már heti két órában műhomokosok” – vallja a Dope Calypso. Az együttes június végén hozza ki Tears to Freshwater címmel a szintis powerpop felé elmozduló új lemezét. Sarkadi Miklós énekes-gitárossal és Kelemen László gitárossal a káoszos lemezírási folyamatról, a most különösen aktuális queer esztétikáról és a magyar zenekarok nemzetközi lehetőségeiről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hová tűntek a gitárok az új lemezről?

Sarkadi Miklós: Ott vannak azok, csak a háttérben. Még 2018-ban mentünk ki Olaszországba felvenni az ötödik lemezt, de a stúdió időközben lecserélte a hangszerparkját Elvis előtti cuccokra, amelyek nagyon menők voltak, de úgy is szóltak, mint az ötvenes években. Én egy gyíkbőrrel bevont Höfner gitárt kaptam, Laci gitárja pedig csak úgy volt vállalható, ha ujjal játszott pengető helyett. Amikor megkeverték az olaszok, kiderült, hogy a dobon kívül nincs vállalható hangszer a lemezen. A számok se voltak igazán megírva, ezért 2019-ben újra nekiálltunk stúdiózni.

MN: Miért kell Olaszországig menni egy lemezfelvételért?

Sarkadi Miklós: Mert az a deal, hogy felvesszük a lemezt egy hét alatt, és az olaszok a következőn megkeverik. Magyarországon ezt nem tudtuk soha megoldani, én pedig nem tudok más munkaetikával dolgozni, mert két hét alatt elfelejtem, hogy mit akartam. Van ebben egy izgalmas véletlen faktor is: az olaszokra bízzuk, hogyan veszik fel és keverik meg a lemezt. Bár fogalma sincs senkinek, hogy mit csinál, a végén kisül belőle valami értelmes dolog. Ez volt az első eset, hogy nem volt szerencsénk. Hiába dugtam be bármit az ötvenes évekbeli Fender erősítőbe, az úgy szólt, mintha angyalok hárfáznának, ami tök cuki, de nem túl energikus. Emiatt a felvételeken Laci sávjait dúsítottuk fel, és sokat szintiztünk. A hangzásban közrejátszott az is, hogy a régi diszkózenék mellett rákattantam a chiptune-ra. A teljes lemezből is készült egy chiptune mix, de Laci türelmesen elmagyarázta, hogy ez nem biztos, hogy jó ötlet. Végül csak az intróban maradt a chiptune punk.

Kelemen László: Szerettük volna megmutatni, hogy tudunk anélkül is bulizenét csinálni, hogy kétperces punkőrületeket játszunk, miközben a földön fetrengve gitározom. Korábban gyorsan megírtuk és hamar fel is vettük a számokat, de most olyan igény volt bennünk, hogy eggyel bonyolultabb zenét játsszunk és kilépjünk a saját árnyékunkból. Időközben Tonyót (Szabó Tamás billentyűs – S. T.) Molnár Bencze váltotta a zenekarban, akivel új lehetőségek nyíltak meg előttünk, azt éreztük, hogy Miki dalaiból is többet ki lehetne hozni, mint amit elsőre sikerült. Azért lett káoszos az alkotói folyamat, mert Bencze akkor csatlakozott, amikor már megírtuk és felvettük a lemezt, és a kész dalokat kellett újraírni és kiegészítgetni.

Sarkadi Miklós: Tulajdonképpen remixeltük a saját lemezünket. A struktúrákon nem lehetett változtatni, de voltak olyan dalok, amelyeknek a teljes harmóniamenete megváltozott.

MN: Vad garázspunkkal kezdtétek, azóta lemezről lemezre haladtok a szintis powerpop felé.

Sarkadi Miklós: Szerintem csak a harmadik lemezig, a Mau Mauig poposodtunk. A negyedik, a Chaka Chaka megint dzsungább lett, mert akkor épp egy keményebben szóló gitárt vettem. A hangszerelésben nincs semmi tudatosság. A szintik azért kerültek jobban előtérbe, mert bevettük Tonyót, aztán Benczét a zenekarba. Előtte úgy orgonáltam fel a számokat, hogy lefogtam egy akkordot, vágtunk ProToolsban, aztán lefogtam még egyet, mert nem tudok akkordot váltani zongorán. Bencze viszont a Zeneművészeti Egyetemen végzett, ráadásul szuper régi szintijei vannak, ezért pakoltunk mindenféle hangzásokat, Moogot, Juno-60-at, meg egy kis Rhoadsot a számokba. A hatodik lemez viszont me­gint egy jó primitív anyag lesz. Mostanában gyakran triózunk, mert Bencze nem mindig ér rá a jazzfellépései miatt, ezért következőnek kénytelenek leszünk gitárzenét kihozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.