Visszhang: könyv

Szőke Szabolcs: A bácsi zenél

  • Zipernovszky Kornél
  • 2021.07.07 20:55

Visszhang

Már az is méltó volna figyelmünkre, ha az idén 72-t betöltött zenész (Kolinda, Makám, Pangea, Tin-Tin Quartet, Ektar, Trio Squelini) és színházi alkotó (Orfeo, Stúdió K, Hólyagcirkusz) karcolatait csak az életműve támasztaná meg.

De ez nem memoár, leginkább olyan tusrajz, amelynek önarckép jellege van, de nem az öntelt, ne adj’ isten! az önimádó művészé. Ezek a főleg Itáliában meg a budai Vár falainál utcazenélő gadulkás-sarangis mindennapi abszurdjai. A „formai kihívás” az írásban is szent feladat Szőkének, amelyet halálbiztosan rajzolt szikár vonalakkal és egyéni stílusban old meg. De miért lesz a magyar színház és world music egyik kulcsfigurájából utcazenész? Itt a művészet afféle kolduló barátjának láthatjuk, akinek szenvedélye is az utcazenélés. Egy tőről metszett européer magánmitológiája bontakozik ki a 72 karcolatból, a minőségi művészetet szívesen ajkához emelő, s persze Lucullust és Bacchust sem megvető emberé. A hangszere fölé hajoló muzsikus, hihetnénk, nem sokat észlel a külvilágból, de Szőke perspektívája időben és térben igen távlatos. Kérlelhetetlen kritikusa a hatalomnak.

A cím erősen önironikus: Szőkében nem sok bácsis van még ma sem, viszont pontosan vissza tudja adni a buszmegállóból rácsodálkozó fiatalok nézőpontját is. Izgalmas, ahogy a zenebohócsághoz való viszonyulását a par excellence avantgárd művész boncolgatja. A könyv nagy meglepetése a sokáig festőnek készülő Szőke rajzainak, festményeinek és színházi vázla­tai­ból összeálló illusztráció: újabb kocka az önarcképmozaikhoz.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk