Interjú

„Elfelejteni a határokat”

Szalai Anesz, Demeter Zoltán – ANEZ

Zene

Elektronikus duójuknak több lemeze is megjelent 2011 és 2016 között, mellette olyan zenekarokban játszottak, mint az Irie Maffia vagy a Magashegyi Underground. Négy éve mégis Berlinbe költöztek, és elölről kezdtek mindent. Első külföldi lemezük a napokban jelent meg.

Magyar Narancs: Mi fogott meg benneteket az elektronikában?

Demeter Zoltán: Mindketten ugyanabba a jazzszakképzőbe jártunk Székesfehérváron, Anesz énekszakon, én basszusgitáron. Miután végeztünk, csak abban voltunk biztosak, hogy nem akarunk jazz-zenészek lenni. Tudtuk, hogy saját számokat szeretnénk, de a stílusról fogalmunk sem volt. Így került képbe az elektronika, azért kezdtünk ebben a műfajban keresgélni, mert itt kötöttségektől mentesen lehet önálló világot létrehozni. Sehol nem lehet ennyire szabadon kísérletezni, hiszen ha megfogsz egy gitárt vagy leülsz egy zongorához, az alapból determinálja, hogy milyen jellegű dalok születnek. Az elektronikus zenében teljesen elborult technikákat is alkalmazhatsz, minden korlátot átlépve.

MN: Az volt a célotok, hogy valamennyire populáris dalokat írjatok, vagy kizárólag a saját ízléseteknek akartok megfelelni?

Demeter Zoltán: Ennek a dinamikája változott az évek során, ahogy egymás után hoztuk ki a lemezeket. Az első két albumot, a 2011-es Mavanamát és a 2013-as Dustot teljesen spontán, szabadon, elvárásoktól mentesen csináltuk. Van is rajtuk minden, a klasszikus zenétől az elvetemült csapatásig. Ezután bennünk is felmerült a fenti kérdés, hiszen néha komoly teher, ha az ember ennyire szélsőséges dolgot csinál. Igyekeztünk olyan koncertműsort összeállítani, amely megmozdítja az embereket, a dalok hosszát is rádióbarátabbra lőttük be. De az egész a visszájára fordult, mert nagyon nem tetszett ennek a folyamatnak a kifutása. Az öt éve megjelent utolsó magyarországi kiadványunk, a Sigma idején már komoly kérdőjelek voltak bennünk azzal kapcsolatban, hogy mi a jó irány.

Szalai Anesz: Általában én keresem jobban a járatlan utakat zenében, próbálom elfelejteni a határokat, Zoltán pedig igyekszik ezt valamennyire rendszerbe hozni, egyrészt technikai értelemben, hogy hallgathatóbb legyen, másrészt a mondanivalót illetően. Amiatt volt némi harc közöttünk, mennyire akarjunk megfelelni a hallgatói vagy szervezői elvárásoknak. Kellett egy kis szünet, hogy átgondoljuk, mit szeretnénk mondani a zenénkkel, mert kissé megfeneklettünk.

 
Szalai Anesz és Demeter Zoltán – ANEZ
Fotó: Rácz Judit

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.