Rangos nemzetközi díjat nyert Eötvös Péter utolsó operájának ősbemutatója

  • narancs.hu
  • 2024. október 3.

Zene

Az International Opera Awards zsűrije a legjobb ősbemutatójának választotta a Magyar Állami Operaház Valuska című produkcióját.

Az idén márciusban elhunyt, kétszeres Kossuth-díjas világhírű zeneszerző tizenharmadik és immár utolsó operáját tíz közül választották ki és díjazták a müncheni Prinzregentheaterben .

Varga Bence rendező a díj átvételekor köszönetet mondott mindenkinek, aki a Magyar Állami Operaház előadásának létrejöttében közreműködött, köztük a színpadon ugyancsak jelen lévő Mezei Marinak, a zeneszerző özvegyének és librettistájának, valamint Szennai Kálmánnak, a darab karmesterének. A rendező külön megemlékezett a 80 éves korában elhunyt szerzőről, akinek megköszönte a közös munkát és emlékének megőrzésére hívta fel az egybegyűlteket.

Eötvös Péter egyetlen magyar nyelvű operája megkomponálására 2018-ban kapott felkérést az Operaháztól. A zeneszerző a Nemzetközi Man Booker-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című, 1989-ben megjelent regényét választotta (ebből készült Tarr Béla Werckmeister harmóniák című filmje is). Az opera librettóját Eötvös Péter Mezei Marival, valamint Keszthelyi Kinga dramaturggal közösen készítette el. A címszerepet Haja Zsolt, a további főszerepeket Miksch Adrienn, Szabóki Tünde, Farkasréti Mária, Hábetler András és Cser Krisztián énekelték. Az előadás december 2-ig ismét megtekinthető az OperaVision felületén.

 
Eötvös Péter: Valuska című operája a Magyar Állami Operaházban
Fotó: Nagy Attila/Operaház
 

 

A Magyar Narancs kritikusa így írt a darabról: „Még érdekesebb a zene szövete, amely többnyire szüntelenül mozgó kakofóniának tűnik, s néha – Valuska átszellemült, a kozmosz működéséről szóló előadása közben – groteszkül hintázó fúvósokat, csillagporként szóródó cintányérokat tartalmaz. Mellé pedig sok humort, Eötvös operája ugyanis meglepően bátran domborítja ki a Krasznahorkai-regény tragikus, a mi bőrünkre menő tréfáit. A faluban uralkodó nihilt, s a közönyből táplálkozó kicsinyes hatalomvágyat nem nehéz nevetségesnek látni, de minderre rátelepszik az a baljóslatú diszharmónia, ami Valuska bezárásához – az ártatlanság, tisztaság száműzéséhez – vezet.”

Eötvös Péterre áprilisi nekrológunkban emlékeztünk: „Eötvös Péter három életet élt: zeneszerző volt, karmester és tanár. Elsősorban persze alkotó, a világ szemében magyar, a mi szemünkben európai, világpolgár, aki zavarba ejtő otthonossággal járt-kelt a nagy operaházakban és koncerttermekben. Több mint három évtizedet töltött Németországban, Franciaországban, Hollandiában, azután tért haza, hogy 2004-ben az ország csatlakozott Európához. Nem bírta a bezártságot, azt mondta, a Föld épp elég kicsi, annál kisebbre ne is szűkítsük a látóterünket.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.