Interjú

„Kell valami érvágás”

Szalai Anna énekes, dalszerző

  • Soós Tamás
  • 2021. július 7.

Zene

A MOME-ra jár, punkot ordibál, és a karantén alatt írt egy restiben búsongós, zongorás lemezt a Gustave Tigerből ismert Dorozsmai Gergő gitáros-producerrel, ami az év egyik legkellemesebb meglepetése. A Csókolomot és régi sanzonokat idéző Senki nem beszél kapcsán nagyurakhoz dörgölőző ősrockerekről és a drámázós dalírás kihívásairól is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A járvány sok zenekart vitt rá arra, hogy más formában, felállásban, stílusban játsszon. Téged is ez a kényszerhelyzet ihletett meg?

Szalai Anna: A Covidnál sokkal régebb óta érlelődött bennem ez a projekt. Szerettem volna egy klasszikus zongorás lemezt csinálni, amelyen nem punkok röpködnek, hanem a személyesebb dalaim szólalnak meg. A járvány annyiból hatott a lemezre, hogy Gergőnek amúgy kevés szabadideje van, és a Covid miatt ért rá, illetve a 20:07-tel kifejezetten egy karanténszámot írtam, amelyet a kijárási tilalom inspirált.

MN: A szerelmi csalódások és a fanyar önirónia miatt nekem Ujj Zsuzsi és a Csókolom ugrott be.

SZA: Köszönöm, ez hízelgő. Ujj Zsuzsi nekem friss szerelem, úgyhogy erre a lemezre nem hatott, de a következőre talán már fog, mert most nagyon rácuppantam. Gyerekkorom óta írok számokat, először a jazzes-bluesos vonalon indultam el, amihez gimi tájékán jött egy népies világ, akkor kifejezetten népdalokat írtam. Nagyon megtetszett Záray Márta és Toldy Mária zenéje, és nem mondom, hogy újra akartam kreálni a munkásságukat, de biztos érződik a dalaimon, hogy a régi sanzonok a szívem csücskei. Szeretem a népies dallamok fülbemászó, szép ívelését, meg azt is, hogy ezekben a dalokban lehet siránkozni arról, hogy milyen szar az élet, vagy épp álmodozni, hogy milyen szép is lehetne. Nem vagyok romantikus alkat, de mégis.

MN: A lemezen gyerekkori dalaidat poroltad le?

SZA: Azokat is. Volt 8–10 szám a repertoáromban, de sokáig nem gondoltam, hogy lesz belőlük valami. Tavaly elakadtam a lemezzel, nem tudtam írni, aztán szerencsére jött egy szerelmi dráma, és egyből termékeny lettem, a kiválasztott négy régi mellé szereztem négy új számot is.

 
Szalai Anna énekes, dalszerző. Fotó: Komróczki Dia

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.