Interjú

„Kell valami érvágás”

Szalai Anna énekes, dalszerző

  • Soós Tamás
  • 2021. július 7.

Zene

A MOME-ra jár, punkot ordibál, és a karantén alatt írt egy restiben búsongós, zongorás lemezt a Gustave Tigerből ismert Dorozsmai Gergő gitáros-producerrel, ami az év egyik legkellemesebb meglepetése. A Csókolomot és régi sanzonokat idéző Senki nem beszél kapcsán nagyurakhoz dörgölőző ősrockerekről és a drámázós dalírás kihívásairól is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A járvány sok zenekart vitt rá arra, hogy más formában, felállásban, stílusban játsszon. Téged is ez a kényszerhelyzet ihletett meg?

Szalai Anna: A Covidnál sokkal régebb óta érlelődött bennem ez a projekt. Szerettem volna egy klasszikus zongorás lemezt csinálni, amelyen nem punkok röpködnek, hanem a személyesebb dalaim szólalnak meg. A járvány annyiból hatott a lemezre, hogy Gergőnek amúgy kevés szabadideje van, és a Covid miatt ért rá, illetve a 20:07-tel kifejezetten egy karanténszámot írtam, amelyet a kijárási tilalom inspirált.

MN: A szerelmi csalódások és a fanyar önirónia miatt nekem Ujj Zsuzsi és a Csókolom ugrott be.

SZA: Köszönöm, ez hízelgő. Ujj Zsuzsi nekem friss szerelem, úgyhogy erre a lemezre nem hatott, de a következőre talán már fog, mert most nagyon rácuppantam. Gyerekkorom óta írok számokat, először a jazzes-bluesos vonalon indultam el, amihez gimi tájékán jött egy népies világ, akkor kifejezetten népdalokat írtam. Nagyon megtetszett Záray Márta és Toldy Mária zenéje, és nem mondom, hogy újra akartam kreálni a munkásságukat, de biztos érződik a dalaimon, hogy a régi sanzonok a szívem csücskei. Szeretem a népies dallamok fülbemászó, szép ívelését, meg azt is, hogy ezekben a dalokban lehet siránkozni arról, hogy milyen szar az élet, vagy épp álmodozni, hogy milyen szép is lehetne. Nem vagyok romantikus alkat, de mégis.

MN: A lemezen gyerekkori dalaidat poroltad le?

SZA: Azokat is. Volt 8–10 szám a repertoáromban, de sokáig nem gondoltam, hogy lesz belőlük valami. Tavaly elakadtam a lemezzel, nem tudtam írni, aztán szerencsére jött egy szerelmi dráma, és egyből termékeny lettem, a kiválasztott négy régi mellé szereztem négy új számot is.

 
Szalai Anna énekes, dalszerző. Fotó: Komróczki Dia

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.