koncert - AIRBOURNE

  • V. Á.
  • 2010. március 11.

Zene

Vajon milyen zenét játszhat egy ausztrál rockzenekar? Nagyon jól tippelt az, aki elsőre rögtön az AC/DC-t kezdte emlegetni, hiszen a fiatal ausztrál srácokból álló zenekar, ahogy arra a koncert után egy nappal egy netes fórumozó figyelmesen rámutatott, ezen az estén eljátszotta még azokat az AC/DC-riffeket is, amelyeket a Young fivérek eddig elfelejtettek megírni. Ráadásul az Airbourne-ban is van testvérpár (egész pontosan a dobos Ryan és az énekes-gitáros Joel O'Keefe) - innentől kezdve az ausztrál srácok a büdös életben nem fogják magukról lemosni az AC/DC matricát.
Vajon milyen zenét játszhat egy ausztrál rockzenekar? Nagyon jól tippelt az, aki elsõre rögtön az AC/DC-t kezdte emlegetni, hiszen a fiatal ausztrál srácokból álló zenekar, ahogy arra a koncert után egy nappal egy netes fórumozó figyelmesen rámutatott, ezen az estén eljátszotta még azokat az AC/DC-riffeket is, amelyeket a Young fivérek eddig elfelejtettek megírni. Ráadásul az Airbourne-ban is van testvérpár (egész pontosan a dobos Ryan és az énekes-gitáros Joel O'Keefe) - innentõl kezdve az ausztrál srácok a büdös életben nem fogják magukról lemosni az AC/DC matricát. Bár talán nem is akarják.

Na és vajon mit lehet írni egy ilyen zenekar koncertjérõl? Semmi érdekeset, azon túl, hogy gyakorlatilag úgy hordozták tenyerükön a majdnem teljesen megtelt Dürer közönségét, ahogy az AC/DC csinálhatta úgy a hetvenes évek tájékán, mielõtt még gigasztárok lettek volna, aminek köszönhetõen átkényszerültek a stadionokba. A kicsit egy hisztérikusabb Vince Neilre (és persze Brian Johnsonra) emlékeztetõ énekhanggal bíró Joel O'Keefe-nek csak a konferálás szegényességét lehet felróni - a dalok végén rendszerint óriási tust húztak, majd hosszú másodpercekig méla kuss volt a színpadon: Bon Scott a koncertvideók tanúsága szerint ezerszer szórakoztatóbb lehetett egykoron -, viszont a játékban nem volt hiba: a klasszikus rock 'n' roll hangzással - a Marshall erõsítõk és a Gibson gitárok kombóját ezen a téren negyven év alatt sem sikerült megverni - megtámogatott, kõegyszerû, fogós Airbourne-dalok (figyelem, a most megjelent No Guts, No Glory az év egyik legjobbja!) még a közismerten szarul szóló Dürer-nagyteremben is képesek voltak óriási házibuli-hangulatot varázsolni, és a koncerttõl még az sem tudta elvenni a kedvem, hogy a terem színpadát gyakorlatilag másfél méterrel alacsonyabbra építették, ezért a végére gyógyíthatatlanul beleállt a görcs a lábujjaimba.

Dürer-kert, március 6.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.