A Beatallica már jóval különlegesebb eset ennél, hiszen az amerikai kvartett nevéhez méltón Beatles-számokat játszik a Metallica felfogásában. Az angol szlengben mash-up zenekarnak hívják az ilyet, és Magyarországon is van hasonló próbálkozás, a Zorall, amely egyértelmûen a kínos kategóriát erõsíti. A Beatallica viszont annak ellenére szórakoztató volt, hogy nem minden tétel Metallica-manírokba való átültetése sikerült százszázalékosan, és voltak olyan zenei gegek, amelyek mindkét csapat ismerõinek is csak hosszú homlokráncolás után estek le. A valóban eltalált darabok - például a Garage Dayz Nite címmel elõadott Hard Days Night-verzió - viszont hatalmasat ütöttek élõben. Az egy az egyben James Hetfield hangján éneklõ Michael Tierney (mûvésznevén Jaymz Lennfield) híres kollégájától precízen átvett manírjai gyönyörûen ültek, Paul Terrien basszusgitárosnál (kódnevén Kliff McBurtney) pedig nemcsak a Metallica fiatalon elhunyt zenészétõl, Cliff Burtontõl megszokott hangszer (természetesen egy Rickenbacker) és a védjegyszerû torzított hangzás volt jelen, hanem még a fazonja is olyan volt, mint amilyen Burton lehetne napjainkban, úgy az ötödik X felé járva - ez a koncert is bebizonyította, hogy az elsõ, interneten terjesztett Beatallica-felvételek idején nem véletlenül hitték sokan, hogy maga a Metallica hülyéskedik a Beatles dalaival.
A38 hajó, április 14.
*****