koncert - FUCKED UP

  • - greff -
  • 2009. július 16.

Zene

"Délután a medencénél volt nálam kövérebb és szőrösebb ember is, a legkövérebb szőrös férfi viszont én voltam" - pironkodott Pink Eyes, a kanadai zenekar kábé százhetven centis és legalább százhúsz kilós énekese a koncert elején, aztán dinamógatyáját a mindenkori óvodásdivat szerint köldöke fölé húzva tekintélyes méretű, mezítelen (és valóban elég gyapjas) sörhasával megcélozta a közönséget, majd nagy lendülettel a hívei közé vetette magát. Az angolszász zenei sajtóban jelenleg a legjobban kaserolt kortárs hardcore zenekart a nemes Ramones-Black Flag-Negative Approach-hagyományt folytató, pár akkordos reszelést színező lebegős, már-már pszichedelikus zajbetétekért szokták dicsérni, de a múlt héten az is kiderült, hogy ez a feszesen, tüzesen játszó zenekar akkor is egészen lehengerlő, amikor a maszatos hangzásban el-eltűnnek a három szólógitáros finom díszítései, és inkább csak a vibráló, zajos zúzás marad ténylegesen hallható. Előzetesen némiképp tartottam tőle, hogy a tavalyi lemez számaiból hiányozni fognak a vendégénekesek dallamai, de az egyik, a frissen érettségizettek ártatlanul csillogó tekintetével és suta frizurájával színpadra álló gitáros remekül pótolta ezeket, sőt még ordítozásban is helytállt, amikor Pink Eyes egy egész számon át a parkettán birkózott két rajongójával.
"Délután a medencénél volt nálam kövérebb és szõrösebb ember is, a legkövérebb szõrös férfi viszont én voltam" - pironkodott Pink Eyes, a kanadai zenekar kábé százhetven centis és legalább százhúsz kilós énekese a koncert elején, aztán dinamógatyáját a mindenkori óvodásdivat szerint köldöke fölé húzva tekintélyes méretû, mezítelen (és valóban elég gyapjas) sörhasával megcélozta a közönséget, majd nagy lendülettel a hívei közé vetette magát.

Az angolszász zenei sajtóban jelenleg a legjobban kaserolt kortárs hardcore zenekart a nemes Ramones-Black Flag-Negative Approach-hagyományt folytató, pár akkordos reszelést színezõ lebegõs, már-már pszichedelikus zajbetétekért szokták dicsérni, de a múlt héten az is kiderült, hogy ez a feszesen, tüzesen játszó zenekar akkor is egészen lehengerlõ, amikor a maszatos hangzásban el-eltûnnek a három szólógitáros finom díszítései, és inkább csak a vibráló, zajos zúzás marad ténylegesen hallható. Elõzetesen némiképp tartottam tõle, hogy a tavalyi lemez számaiból hiányozni fognak a vendégénekesek dallamai, de az egyik, a frissen érettségizettek ártatlanul csillogó tekintetével és suta frizurájával színpadra álló gitáros remekül pótolta ezeket, sõt még ordítozásban is helytállt, amikor Pink Eyes egy egész számon át a parkettán birkózott két rajongójával. A potrohos figuránál kevés szórakoztatóbb jelenség van ma a rockszínpadokon: két ordibálás között önfeledten hempergett a földön, felhágott a pólóárus standjára, csókokat osztott, megtáncoltatta a lányokat, és láthatóan legfontosabb kötelességének érezte, hogy a kábé százfõs közönség minden egyes tagját legalább egyszer "éneklésre" bírja, így a Crusades harmadik refrénjénél szerénységem is hozzájárulhatott az egyébként sem csekély mûvészi nívó még magasabbra tornászásához. S tudnánk-e elegánsabb zárlatot kieszelni annál, amikor egy Ramones-feldolgozás alatt húszan próbálnak egyszerre a csillámlósra izzadt énekes nyakába ugrani?

Dürer-kert, július 9.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”