koncert - ZITA SWOON

  • m.l.t.
  • 2009. április 23.

Zene

Péntek este a Millenárison, a kortárs flamand kultúrát népszerűsítő Futurspektiv sorozat keretében fellépett a Zita Swoon nevű antwerpeni zenekar. A flamandok tudnak valamit a kulturális menedzselésről, a Zita Swoont például kinevezték kulturális nagykövetüknek, ami ellen nehéz lehet tiltakozni másfél millió frank kíséretében.
Péntek este a Millenárison, a kortárs flamand kultúrát népszerûsítõ Futurspektiv sorozat keretében fellépett a Zita Swoon nevû antwerpeni zenekar. A flamandok tudnak valamit a kulturális menedzselésrõl, a Zita Swoont például kinevezték kulturális nagykövetüknek, ami ellen nehéz lehet tiltakozni másfél millió frank kíséretében. Arról nem beszélve, hogy olyan társaságok kapták még e címet, mint a DAAU és a dEUS, ami ugye nem akármi. Csak errõl a szegény Zitáról nem volt eddig hír.

Ami pedig a koncert elõtt terjedni kezdett a sajtóban, az kissé melléfogott: aki elolvasta, az vagy nem kívánt részt venni a buliban, vagy egészen másra számíthatott, mint amit kapott. (Belekevertek mindenkit, Zappától az Einstürzende Neubautenen át a Funkadelicig.)

Nekem mákom volt, mert két éve egy francia ügynök a kezembe nyomta a Camera Concert - A Band In A Box címû cédéjüket. Én akkor gyorsan beleszerettem, és Zita is nagyon bír, tök jól elvagyunk azóta is.

A Millenáris Teátrum pedig éppen úgy lett berendezve (ahogy a koncertek nem szoktak berendezve lenni), hogy átjöjjön a "kamerafíling". Meg a box. Meg amilyen a zenekar. A hangszerek, a cucc és a banda középen kört alkotott, a nagyérdemû meg körbeülve leshetett, mint a moziban.

Semmi cirkusz. Zitától mi sem áll távolabb, éppen ellenkezõleg. Most sem volt ez másképp, nyúlhatott bármihez (rhythm and blueshoz, art-pophoz, sanzonhoz, funkyhoz), mérhetetlen bensõségességgel tette, mindenféle "hangoskodás" és megjátszás nélkül. Annak idején, jó tizenöt éve, még dEUS-alapítóként jegyezhettük az énekes-gitáros Stef Kamil Carlens nevét, de Zita annál sokkal istenibb. Tele van érintéssel, érzékenységgel (s két álom vokalistanõvel), és tökmindegy, hogy éppen milyen stílusban szól, hogy elszáll-e vagy egészen visszafogottan, a levegõje és a hangulata teljesen lefegyverzõ. Mondhatni: ellenállhatatlan. De ha csak én vagyok így vele, azt sem bánom.

Millenáris Teátrum, április 17.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.