Zene

A magyar rocktörténet egyik legfurcsább zenekara az URH. Alig több mint fél évig létezett 1980-81-ben, mégis máig érvényes repertoárt hozott össze; a hirtelen felszívódó Spions után ők lettek az első hazai punkzenekar. Idén, huszonnyolc évvel a kezdés után ismét összeállnak, és szombaton fellépnek a Volt Fesztiválon, majd a Szigeten is. A visszatérésről az egyik alapítót kérdeztük.

Nyilván attól jön nekem, hogy befejeződött A maffiózók c. tévészéria, s borogatnám az elvonási tüneteket magamon, de mintha nagyobb keletje volna manapság megint a peplum filmeknek, vagy mi a bánatnak: szandálos-kardozós vagy akár antik filmeknek (ragasszátok a címkéiteket oda, ahova jólesik).

Vagy száz esztendeje egy derék magyar bravúros módon épkézláb, s ráadásul felettébb épületes költeménnyé illesztette össze Jókai Mór mindahány regénycímét, s túl a kommerciális szempontokon alighanem valami ilyesféle elszánás sarkallhatta munkára az immár mozifilmként is megtekinthető ABBA musical összeállítóit.

Hosszú az út lélektől lélekig, erre Wong Kar-wai legújabb mozija is (egy újabb) bizonyosság. A direktor jó szokásához híven ismét a szerelemről regél: most épp a megtört szív rejtelmeit, a gyógyulás útját, a gyász folyamatát kutatja.

Van valami magától értetődő abban, hogy Zsámbékon, a hajdani orosz (lehet, hogy magyar?) rakétabázison Krisztus megpróbáltatásai többedszerre is közönség elé kerülnek. A színháznak - legyen mozgásos vagy/és beszédes vagy/és zenés - itt ugyanis érdekes kontextusa van; mindenki menjen legalább másfél órával a kezdés előtt, és járja be az elvadult, mégis csodás terepet: színház az is, a múlt eleven kísértete vágtat a bokrok-fák közt.

A bosnyák alkotót a Bukarestből idehozott utazó kiállításhoz tartozó kis katalógusban olyan nagy nevek méltatják, mint Achille Bonito Oliva (a hetvenes évek végén jelentkező olasz transzavantgárd teoretikusa), Hegyi Lóránd (e mozgalom magyarországi elterjedésének teoretikusa) és Nicolas Bourriaud (az 1998-ban megjelent Relációesztétika című neokonceptualista művészetelméleti könyv szerzője). Mielőtt hasra esnénk a nagy nevektől és könnyes szemmel leborulnánk Dimitrijevic nagysága előtt, nem árt megnézni a kiállítást, és személyesen megítélni, hogy a "konceptuális művészet egyik legismertebb képviselője" mégis miként juthatott fel ilyen magas piedesztálra.

Portrét tart a kezében az olvasó, egy máramarosi emberről szólót, akinek öt neve van. Szász János: "Bolond" Balla János (falujában kapta a jelzőt), Magyar (a románok nevezik így, mert sírva vigad), Tarzan (életmódja okán nyerte ezt a nevet a vadászoktól), "om de fier", azt jelenti, ezermester (a fűrészüzemben akasztották rá, mert bármit meg tud javítani összehordott alkatrészekből).

Amikor az égő csipkebokor ábrázolásával is rendre meggyűlik a baja a művészeknek, ha Mózesról készítenek akciófilmet, nagy bátorságra vall a Wanted alkotói részéről, hogy egy szövőszéket tesznek meg a fentről jövő üzenetek tolmácsolójának.

A noran köteteit recenzáló írásainkban oly sokszor tettük már szóvá a kiadványszerkesztés hiányosságait, hogy ezúttal az a fair, ha a jelen antológiát fordító és szerkesztő Madaras Takács Réka dicséretével indítunk

A kissé különös nevű londoni formációt még 2003-ban hozta létre egy svéd énekesnő, no meg két helybéli zenész/ vokalista.

Létezik Az elveszett frigyláda fosztogatóinak egy híres diákverziója: színtiszta szerelemből készített, igazi rajongói film (mára nagy becsben tartott ereklye), melyet három lelkes tizenéves rakott össze évek munkájával, a malacperselyben talált dugipénzből és a fészerből előrángatott díszletelemekből.

Szokatlan műfajú kis kötet ez, mintha a Száz híres regény lett volna a minta: vagy egytucatnyi ifjú szerző (profi olvasó) számol be élményeiről pár flekkes könyvismertetőkben.

A svéd posztmetál vagy poszthardcore (amelyik tetszik, a kategória zenekarainak nagy része úgyis a Neurosis-diszkográfiából él) Cult Of Luna a címadó lemez és a The Beyond útkeresése után úgy látszik, megtalálta önmagát.

Burget Lajos Retrószótára többféle módon olvasható. Én a véletlen mintavételt javaslom: felcsapni a kötetet valahol, beleolvasni, továbbpörgetni oda-vissza.