Burget Lajos retrószótára (könyv)

Burget Lajos Retrószótára többféle módon olvasható. Én a véletlen mintavételt javaslom: felcsapni a kötetet valahol, beleolvasni, továbbpörgetni oda-vissza.
Burget Lajos Retrószótára többféle módon olvasható. Én a véletlen mintavételt javaslom: felcsapni a kötetet valahol, beleolvasni, továbbpörgetni oda-vissza. De ez a haladóknak, vagyis az idõsebbeknek való módszer, akik a korabeli rádiós reggeli torna szokásos instrukciója szerint amúgy is "hamarabb abbahagyhatják". A "Korfestõ szavak a második világháborútól a rendszerváltásig" alcímmel jegyzett munkát példás mutatórendszer egészíti ki: a szómutató minimum megduplázza a kereshetõ címszavak mennyiségét, a fogalomköri csoportosítás pedig oktatási segédeszközzé emeli ezt a kifejezetten szórakoztató olvasmányt. A nemrég elhunyt szerzõ ízlését dicséri, hogy nem érzõdik a kötetben kényszeresen elhatárolódó, erõltetett lekicsinylés vagy fennkölt ítélkezés a közelmúlt bornírtságaival és rémségeivel (gumipitypang, meleg csákányváltás, kádertemetõ, csengõfrász, Micsurin, békepap) szemben. De elkerüli az ájult nosztalgia hívogató csapdáját is, amikor a bambiról, az ostornyeles lámpáról vagy az ülõkalauzról ír. Bizonyos szócikkek (micisapka, Ilkovics Izidor, hülzni stb.) a megjelöltnél korábbi, háború elõtti idõkre céloznak vissza, és ez kissé talán széthúzza a szótár fókuszát, de ennyi visszamerengést igazán megengedhetünk, hiszen cserébe egy egész kulturális enciklopédiát kapunk a korszakról, amely az új generációk számára már csak valami különös történelmi zárványként jelenik meg. Nem állítom, hogy a kötetbõl megértik majd szüleik, nagyszüleik világát, de kesernyés abszurditása biztosan plasztikusabbá válik számukra.

Tinta Könyvkiadó, 2008, 352 oldal, 2490 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)