Jó kampánytéma tönkretenni Budapestet, csak ezt is a kisember szívja meg

Narancsblog

Budapestet szavazóügyileg már elengedte a Fidesz, de egy haszna még lehet a bűnös fővárosnak: a vidékieknek lehet majd mutogatni, hogy micsoda pokol uralkodik ott, ahol nem ők az urak. 

2019 óta annyira hozzászoktak a budapestiek ahhoz az állításhoz, hogy állandóan a csőd környékén táncol Magyarország fővárosa, hogy a legtöbben talán el is felejtették, hogy ebből tényleg baj lehet. Most ez minden jel szerint megtörtént: némi altatás után 10,2 milliárd forintot vont el az államkincstár Budapesttől, hiába kért a főváros jogsegélyt a bíróságtól.

10,2 milliárd forint nagyon sok pénz, a felcsúti stadion például több, mint háromszor kijönne belőle, de átlagárral számolva 2800 tonna csirkefarhátra vagy Mészáros Lőrinc jachtjának a felére is futná belőle. Ha viszont minden így marad, akkor most nem fog kijönni belőle egyrészt az a pénz, amit elvileg a BKK-nak, a Budapesti Közműveknek és társaiknak kellene adni arra, hogy bizonyos közszolgáltatásokat fenntartsanak – elvileg a saját forrásaikat kell most felélni –; másrészt veszélybe kerül például 27 ezer Budapest működéséért felelős ember egészségbiztosítása is, hiszen az önkormányzat nem utalja tovább a bérekre rárakódó járulékokat és adókat. Mivel mostanra a bérek kifizetése lett a fő cél, tulajdonképpen azt is mondhatjuk,

egy közepes városnyi ember megélhetése került veszélybe.

Mint minden ilyen alkalommal, most is jöhet a megdöbbenés, hogy „ezt aztán tényleg nem gondoltam volna ezekről”, pedig ez a történet elég szépen meg lett alapozva. A kormányt láthatóan zavarta, hogy némi jogi trehányság miatt nem építtethettek arab befektetőkkel Orbán Ráhel szupergazdag barátai számára egy saját negyedet Rákosrendezőn, de még ennél is sokkal jobban zavarja, hogy már nemcsak Budapesten gondolják úgy tömegek, hogy nem egy háború által sújtott ország lakói miatt kell rosszuk érezniük magukat bevásárláskor hónap végén.

Ez pedig amolyan kettő az egyben helyzet: először is meg lehet büntetni a különféle elhajlásokkal terhelt fővárosi önkormányzatot, másodszor nagyszerűen lehet demonstrálni a Fidesz most körbeudvarolt falusi szavazótáborának, hogy ha nem ők lennének hatalmon, még a mostaninál is rosszabb lenne. Ez utóbbi úgy általában véve a kormány egyetlen ígérete 2018 óta, Budapest pedig tökéletesen alkalmas a demonstrálásra: gazdagok, sokan vannak, az istennek nem akarják megérteni a Fidesz ajánlatának zsenialitását, sőt, egyedülállóságát a hülye szavazóik. 

A budapesti pokol története már nagyon régóta fel van építve a kormányzati kommunikációban, most csak egy kicsit kellett rajta tekerni: a fizetett hirdetések nagy része, amelyek Karácsony Gergelyt és a vele mindenáron összemosott Tiszát szidják, eleve vidékre vannak targetálva a Facebookon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.