Amikor az égõ csipkebokor ábrázolásával is rendre meggyûlik a baja a mûvészeknek, ha Mózesról készítenek akciófilmet, nagy bátorságra vall a Wanted alkotói részérõl, hogy egy szövõszéket tesznek meg a fentrõl jövõ üzenetek tolmácsolójának. Persze minden attól függ, hogy mit mennyire kell komolyan venni, mert azért az se kutya, hogy a kérdéses szövõalkalmatosságot a Testvériség tagjai veszik körül: egy csomó jól megtermett, fontos beosztást viselõ ítéletvégrehajtó (+ egy bolondos, egy nyüszüge és egy Angelina Jolie), akik a külvilág szemében a Május 1. Ruhagyár egyszerû dolgozói, de maguk közt egy õsi kivégzõbrigád kacsintásokból is értõ beltagjai. A képregénykockákon mindennaposak az ilyesfajta titkos társaságok, s minthogy filmünk is hasonló anyagból vétetett, ott a kiskapu, hogy ujjal mutogassunk a természetesen kultuszstátusba helyezett forrásmûre: ja kérem, ez bizony mûfaji sajátosság. Addig azonban korai lenne még mutogatni, amíg el nem dõl, minek is gondolja magát a produkció: víg operetthajónak vagy high-tech királydrámának. Hasonló dilemmák lengték körül Timur Bekmambetov Moszkva-parti vámpírfilmjeit is (Éjszakai õrség stb.), csakhogy ott a KGB-igazolvány és a vámpírfogak egyidejû felvillantása mindent vitt, míg itt a legfõbb poén, hogy Angelina Jolie Ladába vágja magát (kétségtelen Ötvös Csöpi-reminiszcencia), és beleszáll egy vasúti szerelvénybe. Tele a film ilyen szórakoztató mûsorszámmal, de a szövõszék azért így bántó, az operetthajó fellépõi pedig hol versre váltanak, hol pedig fogják magukat, és tüzet nyitnak a partokra.
A UIP-Duna Film bemutatója
** és fél
