Visszhang: lemez

Konyha 5

Zene

Szepesi Mátyás zenekara számára A Dal 2019-es ki­adása hozta meg az igazi ismertséget: Százszor visszajátszott című számuk önálló életre kelve az egészen szédületes 11 millió lejátszást is meghaladta már. Legújabb lemezük a számmisztika és az időutazás jegyében fogant.

Szepesi Mátyás zenekara számára A Dal 2019-es ki­adása hozta meg az igazi ismertséget: Százszor visszajátszott című számuk önálló életre kelve az egészen szédületes 11 millió lejátszást is meghaladta már. Bár ezt azóta még csak megközelíteni sem tudták, így is jó néhány fülbemászó és rádióbarát slágerrel álltak elő. Szepesi szövegíróként is keresett lett, többek között Odettnek és a Margaret Islandnek is dolgozott.

Legújabb lemezük a számmisztika és az időutazás jegyében fogant: az első öt dal öt évtizedet fog át a zenében, és a 70-es évek funkjától (San Francisco) a 80-as évek szintiszőnyegén táncoló szomorú diszkóján és a 90-es évek elektronikájával kacérkodó rockzenéjén keresztül jut el a mai modern popzenéig. A Kikövet című dal különösen erős lett, amelyben a vendég közreműködő, a főként billentyűsként ismert Szebényi Dániel nem először bizonyítja be, hogy énekesként is érdemes számolni vele.

Az album második felében az elmúlt másfél évben megjelent dalok kaptak helyet (Napjaink lapjai, Még csak szavak, Mindig idebent, Mire vársz?), ezek producere Toldi Miklós volt, míg a többié a csapat basszusgitárosa, Haller Dániel. A munkamegosztásnak köszönhetően a zenei összkép – öt számban fúvósok is helyet kaptak – minden eddiginél színesebb. A szövegek egytől egyig erősek, ráadásul szinte minden dalban akad olyan sor, amely akaratlanul is megragad az ember fejében. Érdekesség, hogy a dalokhoz Haász János írt novellákat, amelyeket a SZIFOnline portálon lehet elolvasni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.